Fiatalok tudósítanak önkéntesen a magyar EU-elnökség óta – Youngsters report voluntary since the Hungarian EU Presidency

2018. április. 21., szombat

A szolidaritás és versenyképesség egyenlete Párizsban

Szerző: (Társult tudósító)
2011. december 15.
ROVAT: Versenyképesség | CÍMKÉK: , , ,

Hogyan is nézhet ki a címben szereplő egyenlet, ha a megoldást a „social market economy” közelében, egy kerekasztal beszélgetésekkel tarkított, három nyelven folyó konferencián kerestük.

Semmiképpen sem egyszerűen, legalábbis a 2011. november 23.-án és 24-én megrendezésre került „Social dialogue and industrial relations to solve the competitiveness/solidarity equation towards a social market economy for Europe?” elnevezésű konferenciának már a neve is azt sugallja. Egy öt napos párizsi utazás keretein belül személyesen is lehetőségem nyílt erről meggyőződni a NeTe (www.nete.hu) delegációjában. Igazán impozáns helyen kaptak szállást a résztvevők: a Mars mező melletti hotelben aludtunk, ahonnan kiváló kilátás nyílt az Eiffel torony tövére. Megérte kisétálni a teraszra, hogy megcsodálhassuk az este óránként csillagszóróként villogó, 300 méter magas acélkolosszust.

A konferencia hat metrómegálló-távolságra a Collège des Bernardins múltidéző  épületében került megrendezésre, beleértve mind a plenáris üléseket, mind az ebéd- valamint vacsora-vitákat. Az rendezvény alatt a fő téma a jelenlegi gazdasági recesszióból való kilábalás keresése volt, legyen szó akár a monetáris intézkedésekről, villamos energiaellátásról, vagy akár az Európai Űrprogramról. A világ számos országából érkeztek meghívottak, azonban, hogy az összeállítás színesebb legyen, nemcsak angolul és franciául, hanem olaszul is zajlottak előadások. – Szerencsére szinkrontolmács közreműködése mellett.

Már az első kerekasztal beszélgetés alatt előkerült az egyik sarkalatos, Európai Uniót érintő téma: Elisa Ferrire portugál származású EP képviselő vitaindító véleménye szerint, lehet, hogy vannak lusta országok, de amikor a monetáris uniót kialakítottuk, vállaltuk ezt a kockázatot. Szerinte Németországnak nagyobb szolidaritással kell lennie a többi tagállam felé, hiszen a közös fizetőeszköz nem egy rövid távú választás volt. Ez különösképpen érvényes a gyengébb országokra, akik sokszor az EU vezető gazdaságai – akik önmaguk már  elfelejtették, mennyit profitáltak eddig a jelenlegi gazdasági struktúrából – nyomására mennek bele számukra előnytelen döntésekbe.

A krízis-légkört tovább fokozta Charles Grant CER (Centre for European Reform) igazgató megállapítása, miszerint, ha az EU gazdaságpolitikájában nem következik be számottevő változás, akkor Nagy-Britannia legkésőbb tíz éven belül ki fog lépni. Ennek oka, a szakember szerint, hogy a fiatal generáció Európa-szkeptikusabb a jelenlegi vezetőségnél. Felszólalására persze több, szolidaritás mellett kardoskodó reakció érkezett, az „Egy beteg családtagot sem rakhatunk karanténba.” hasonlattól a „Legyünk egy nagy család!” megállapításig.

Természetesen a korábbi gondolatok a német oldalról is válaszra leltek, miszerint az elmúlt két évtizedben Németország bérei csökkentek, míg a közép-kelet-európai régióban a bérszínvonal számottevően növekedett. Andreas Schwab EP képviselő szerint a közös szervezeteknek nincs komoly ereje és a nehéz helyzet szerinte elég alapot ad a korábbi megegyezések felbontására. Felesleges energiapazarlásnak tartja a jelenlegi rendszer fenntartását, hiszen a bankárok már évekkel ezelőtt megmondták, hogy a görög államadósság visszafizetése lehetetlen.

Miután a címben szereplő egyenletnek a szolidaritás része kellően ki lett vesézve, a hangsúly a versenyképességre, így az innovatív cégekre valamint egyetemekre került.

Nem maradhattak ki napjaink kedvelt témájának számító elektromos autók, valamint a velük járó elektromos energiatárolási kérdések, azonban ahogy Dominique-Jean Chertier, a Safran vezérigazgatója rámutatott, nem elég ezen eszközökben gondolkodnunk. Egy „smart grid”, vagyis intelligens hálózat is kell a hatékony üzemeltetésükhöz – ezt pedig EU szinten összefogva kell kiépítenünk.

Számos előadás hangzott el a digitális világ témakörében is: Ennek keretein belül hallhattunk a meltyNetwork CEO-ja által bemutatott, metróutazáshoz optimalizált cikkhosszról, valamint az új fejlesztésű tematikus rovat-ajánlórendszerről. Szó volt digitális telefonhálózatokról, akárcsak az Európai Űrügynökség múltjáról és jövőjéről.

A konzervatív plenáris üléseket délben és este igen egyedülálló előadások szakították meg. Ekkor a beszédeket-tartók a francia kimértséggel felszolgált fogások között osztották meg a hallgatósággal gondolataikat. Így került sor, többek között, a Kínát – mint az EU jövőbeli fő stratégiai partnerét – bemutató beszélgetésre is. A fő szempont az volt, hogy mit tudunk tanulni az ázsiai óriástól: az elhangzottak szerint megszorításokat mindenképpen. Sophie Chen, a ZTE képviselője elmondása szerint: „A demokrácia valami, amit most nem tudunk megengedni magunknak. Harminc éven belül az öregek is kellően el lesznek látva…” Az ázsiai ország már régóta tanul tőlünk, európaiaktól. Nem véletlenül fordul meg kontinensünkön minden évben 160 000 diák és 3,5 millió turista Kínából. Meggyőződésem, hogy nem a demokrácia eltörlése a megoldása a vizsgált egyenletünknek, azonban kétségtelenül van mit okulnunk az ázsiai mintából.

A konferencia igazán jól összefoglalta napjaink gazdaságpolitikai helyzetét az Európai Unió szemszögéből. A számos informatív előadás mellett kiváló vitaindító kerekasztal beszélgetéseket hallhattunk. Egzakt megoldást azonban a sok gondolatébresztő téma mellett – melyek hosszú távon egyértelműen előreviszik környezetünket – sajnos nem találtam. Így a szolidaritás és versenyképesség egyenletének megoldására, bár kétségtelenül közelebb kerültünk hozzá, még várni kell.

Cikk megosztása

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, vagy iratkozz fel hírcsatornánkra, hogy mindig a leghamarabb kapd meg a legújabb cikkeket!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*