Fiatalok tudósítanak önkéntesen a magyar EU-elnökség óta – Youngsters report voluntary since the Hungarian EU Presidency

2018. június. 24., vasárnap

Mezőgazdasági bizottságok elnökeinek a találkozója

Szerző:
2011. április 13.
ROVAT: Mezőgazdaság és halászat, Rovatok | CÍMKÉK: ,

Elnökségünk ideje alatt a parlamentben sorra kerülnek megrendezésre a szak politikai kérdésekhez kapcsolódó tanácskozások, ilyen volt a mezőgazdasági bizottságok elnökeinek a találkozója is, mely már a negyedik ezeknek az egyeztetéseknek a sorában.

A rendezvényen képviseltették magukat a tagországok bizottságainak elnökei s vezető testületei illetve a csatlakozásra váró országok bizottságai is. A rendezvény házigazdája Font Sándor volt a Magyar Mezőgazdasági bizottság elnöke, aki köszöntőjében a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013 utáni jövőjéről beszélt. A közös európai agrárpolitika létrejötte óta megannyi reformon ment keresztül s mai napig is az Európai Unió meghatározó pilléreinek az egyike, mely bár további reformokra szorul, de hangsúlyozta a kétpilléres támogatási rendszer megtartását, de annak egyszerűbb kivitelezését. Kitért a környezet tudatos gazdálkodás fontosságára s a tagországok megfelelő szabad mozgásterének a biztosítására, mely ösztönzi a versenyképességet s az energia hatékony környezet tudatos gazdálkodást. Az ülés elnöke köszöntötte az Elnökség Emberei programban résztvevő fiatalokat is, akik szintén a KAP jövőjével foglalkoznak. Lazáry Fanni tudósítótársam is részt vesz a programban.

A magyar EU elnökség képviseletében Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztés miniszter mondott beszédet a KAP 2013 utáni jövőjéről valamint az EU Duna Régió Stratégia mezőgazdasági vonatkozásairól.

Fazekas Sándor elmondta, hogy a magyar elnökség első számú prioritásként kezelte a Közös Agrárpolitika jövőjét, mindezt annak tudatában tette, hogy a mezőgazdaság Európának alapértéke, politikai és gazdasági fejlődéséhez megkerülhetetlen stratégiai ágazata. Örömtelinek tartotta a 2011. márciusi megállapodást, melyet az agrártanács minősített többséggel fogadott el a KAP jövőjéről melyet jó üzenetnek tart az európai polgárok, gazdák felé.

A záródokumentum-tervezet pontjainak 90 százalékában teljes volt a tagállamok egyetértése. A KAP legfontosabb üzenete, hogy Európának elegendő és jó minőségű élelmiszert kell előállítania elfogadható áron. Véleménye szerint a KAP továbbra is közös politika kell maradjon s fontos reformokra van szüksége melyek  az egyszerűsítést a jobban átláthatóságot szolgálják. A tagállamok többségében nagy az ellenállás a nagyüzemeknek kifizetett támogatások felső határának a meghatározására, viszont a tagállamok többsége támogatja a méltányosabb jövedelem támogatások elosztását s a kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező vidékeknek nyújtott támogatások hatékonyságának a növelését. A dokumentum javasolja a 2014 utáni egységes terület alapú támogatási rendszer (SAPS) fenntartását is. A következtetés kiemeli az unió mezőgazdasági piacorientáltságának és versenyképességének a fenntartását. Elmondta, hogy az uniós miniszterek fontosnak tartják, hogy az agrárágazat hosszútávon fenntartható, termelékeny és versenyképes legyen. Kiemelte a Duna stratégia fontosságát is melyeknek fő pillérei a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás, a táj, a talajminőség megőrzés, a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés, a kutatás-fejlesztés területén az együttműködés erősítése mindezeket a célok tartalmazza a Duna stratégia (DRS) mely az EU 2020 stratégia célkitűzéseit fogalmazza meg integrált szemléletben.  Összegzés képen a magyar elnökség által megfogalmazott mottót említette, hogy egy erős Európának erős Közös Agrárpolitikára van szüksége nemcsak az európai gazdálkodók közössége, hanem valamennyi uniós polgár érdekében.

José Manuel Silva de Rodriguez, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős főigazgatója kiemelte, hogy a KAP mindig is az Európai közös politika egyik fő pillére volt , a KAP sikerességét mutatja, hogy az EU nem szorul élelmiszer behozatalra. Az EU 2020 egyik fő eleme a fenntartható termelés és a biodiverzitás megőrzése. A főigazgató külön kiemelte, hogy fiatalok nélkül nincsen KAP reform, ezért külön örült annak, hogy az Elnökség Emberei is részt vettek a tanácskozáson.

Lowri Evans, az Európai Bizottság tengerügyi és halászati főigazgatója a közös halászati politika jövőjéről s lehetőségeiről beszélt. Fő problémaként említette a túlhalászást s azt , hogy az EU-ban fogyasztott hal mennyiség több mint kétharmad importból származik. Az EU 2020 stratégiának tartalmaznia kell egy átfogó megoldást s a reformba bele kell foglalni az akvakultúra kérdéskörét. Elhangzott a tagállamok szuverenitásának a fontossága ez ügyben, hogy ezáltal mindenki minél jobban megtudja ragadni a problémát s annak megtalálja célszerű megoldását, ezáltal elkerülve a túlszabályozást, s a túlzott decentralizációt.

A délutáni program elengedhetetlen részét képezte a családi fotónak nevezett közös csoport kép készítés s a Parlament épületének a megtekintése.

A szünetet követően Font Sándor a géntechnológiai úton módosított szervezetek (továbbiakban GMO) mentesség fontosságáról beszélt, kiemelte, hogy az ökológiai, egészségügyi, valamint gazdasági kockázatokra tekintettel stratégiai érdek Magyarország GMO mentességének megőrzése. Kiemelten fontosnak tartotta megemlíteni azt a 2006-ban elfogadott konszenzusos döntést melyben Magyarország elköteleződik a GMO mentesség mellett illetve szerencsésnek tartotta a bizottság azon 2010 rendeletét mely szabad kezet nyújt az országoknak a GMO korlátozására vagy tiltására.

Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára tartott előadást a géntechnológiai úton módosított szervezetek megítéléséről a fenntartható mezőgazdaság tükrében. Elmondta, hogy a tagállamokban a GMO termesztésre szánt földterületek rohamosan nőnek, ennek komoly veszélyei vannak ezek a növények rezisztensek a külső hatásokra, de nem tudjuk ezek ökológiai hatásait mivel nem volt elegendő idő ezek kivizsgálására, mihamarabbi független vizsgálatokat sürgetett. Aggályosnak tekinti ugyan akkor a természetes fajták eltűnését s a tagállamok túlzott technológiai függését ez által. A magyar álláspont olyan mezőgazdaság létrehozása mely megélhetést biztosít s megfelelő minőségű termékeket. A GMO-k hosszú távon megmérgezik a földet csökkentik annak termőképességet ezáltal ellehetetlenítik a termesztést. Az államtitkár hangsúlyozta: nem tisztázott a GMO-k ökológiai, egészségügyi kockázata, és az első generációs GMO-k helyett a hagyományos génbanki hálózatot kell kiépíteni.

Dr. Roszík Péter a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezető igazgatója az ökológiai termesztés és a géntechnológiai úton módosított növényekről tartott bemutatót. Az igazgató beszélt a magyarországi biogazdálkodásról, s annak megőrzésének a fontosságáról. Kiemelkedő problémaként jelölte meg, hogy az polgárok nem rendelkeznek elegendő információval a GMO termékekről, melyek akár károsak is lehetne egészségükre. Jó irányként értékelte azt, hogy a tagállamok dönthetnek GMO mentességük mellett, állampolgáraik megóvása érdekében, megkerülhetetlennek tekinti a megfelelő tájékoztatást a GMO termékekről. Emellett kritikával illette az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) tevékenységét, s a nem megfelelő tájékoztatás elmulasztását.

Dr. Font Sándor a gyűlés elnöke a felszólalásokat s a hozzászólásokat összegezve kifejtette, hogy soha ne tevésszék szem elől a tagállamok az agrárpolitikai reform fontos pilléreit. A reform szabályozások legyenek tiszták és átláthatóak, a harmadik országoktól is követeljük meg azt a mércét amit önmagunkkal betartatunk. A konzekvensség ilyen téren meghatározó, a régi-új EU tagállamok közötti támogatási rendszer különbségeinek felszámolását minél előbb meg kell tenni. A legfontosabb a környezetvédelmi és emberi szempont a gazdasági csupán másodlagos fejtette ki. Meg kell vizsgálni az EFSA kritikákat. A fogyasztóknak joguk van tudni mit fogyasztanak, az gén módosított termék vagy sem? Szem előtt kell tartanunk ez EU állampolgárok többségének álláspontját még pedig, hogy nem kívánnak gén módosított élelmiszereket fogyasztani. Elhangzott az is, hogy az Alpok-Adria régió GMO-mentes övezetté vált. Font Sándor a GMO mentesség megjelölésének bevezetésével egyetértve úgy vélte,a külső megjelölés milyenségét és kritériumait uniós központi szabályozással kell rendezni.

Ezekkel a konklúziókkal zárult az ülés, a továbbiakban a téma az egyes országok képviselő házaiban és az EU Tanácsban folytatódik.

Cikk megosztása

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, vagy iratkozz fel hírcsatornánkra, hogy mindig a leghamarabb kapd meg a legújabb cikkeket!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*