Fiatalok tudósítanak önkéntesen a magyar EU-elnökség óta – Youngsters report voluntary since the Hungarian EU Presidency

2017. november. 21., kedd

EU-Japán szimpózium

Szerző:
2011. március 3.
ROVAT: Külügyek

EU-Japán Szimpóziumra került sor március 3-án a Külügyminisztériumban, amely a magyar EU-elnökség kísérő rendezvénye. A Magyar Külügyi Intézet, a Japán Külügyminisztérium és az Európai Külügyi Szolgáltat együttműködésével rendezett eseményen három szakmai ülésre került sor. A Szimpóziumon magyar részről Németh Zsolt tartott vitaindító beszédet. Az Unió Külügyi Szakszolgálatát Viorel Isticioaia, az Európai Külügyi Szolgálat ázsiai részlegének igazgatója képviselte. Japán részről Nakamura Sigeru, a japán kormány különmegbízottja szólalt fel. A szakértők az EU és Japán közötti kapcsolatok aktuális kérdéseit, az ASEM (Ázsia-Európa találkozó)folyamat jövőjét és az EU és az ázsiai országok közötti gazdasági, politikai és biztonsági együttműködés kérdéseit vitatták meg.

A március 3-án tartott sajtótájékozatót Németh Zsolt parlamenti államtitkár beszéde nyitotta meg. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a rendezvény különösen fontos, mivel egyik témája az Ázsia-Európa külügyminiszteri találkozó előkészítése. Az ASEM (Ázsia-Európa Találkozó) külügyminiszterek találkozójára 2011. június 6-án kerül sor Gödöllőn, amelyen a 27 tagállam és a 19 ázsiai partner ország külügyminiszterein kívül várhatóan az ASEAN főtitkára és az Unió külügyi és biztonság politikai főképviselője is részt vesz. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az ASEM az Európai-Ázsiai kapcsolat építés motorjává váló szervezet, melynek sikere nagymértékben hozzájárulhat a két ország közötti kapcsolatok elmélyüléséhez. Beszédében továbbá rámutatott arra, hogy az ázsiai térség szerepe egyre nő a globális problémák megoldásában.

Az államtitkár az ázsiai országok két csoportját különböztette meg. Vannak az úgynevezett „hozzánk hasonló” gondolkodású országok, amelyekkel az emberi jogok, a demokrácia tisztelete, vagyis a közös értékek köti össze az Uniót. Szerinte ebbe a kategóriába tartozik Japán, mivel eltérő kulturális körülmények között is képes volt egy kifogástalan demokratikus rendszert létrehozni. Az országok másik csoportja pedig gazdasági érdekek szempontjából fontos. Az Európai Uniónak mindkét ország csoporttal nagyon komoly együttműködése és feladatai vannak. A jó kapcsolatok példájának az EU-Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodást hozta fel, és remélte, hogy Ázsia több országával, így Japánnal is sikerül hasonló szintre fejleszteni a kapcsolatokat. Egyébként megjegyezte, hogy mi, magyarok, különösen büszkék vagyunk arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának mintegy 140 éves, Magyarországnak pedig 50 éves kitűnő diplomáciai kapcsolata van Japánnal.

Nakamura Sigeru, a japán kormány különmegbízottja szerint az, hogy immár 10. alkalommal kerül megrendezésre ez az esemény, jól mutatja, hogy az EU és Japán közötti kapcsolatok tovább erősödnek. Az eddigi tárgyalások is eredményesnek bizonyultak a gazdasági, a politikai és biztonsági kérdések terén. Nakamura Sigeru örömét fejezte ki, hogy Japán nem csak Magyarországgal, de az EU-val is jó kapcsolatokat tart fent. Japán a legnagyobb ázsiai befektető Magyarországon, de a két ország gazdasági kapcsolatait még tovább lehetne fejleszteni, különös tekintettel a munkahelyteremtésre – hangsúlyozta a japán kormány különmegbízottja. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének tekintetében, ahogy azt az államtitkár úr is elmondta, Nakamura Sigeru szerint is a gazdasági együttműködésen kívül a kultúra, az oktatás és a turizmus területén lehetne még erősíteni a két ország együttműködését.

Az Európai Külügyi Szolgálat ázsiai és csendes óceáni részlegének igazgatója kitért a júniusi ASEM találkozóra, ami nemcsak a transzkontinentális kapcsolatokat erősítheti meg, hanem az EU egész intézményrendszerét és az ázsiai térséggel való kapcsolatait is. Japán továbbá tavasszal sort szeretne keríteni egy magas szintű stratégiai konferenciára, mivel egy ilyen találkozó lehetőséget biztosít arra, hogy az EU tagállamok az ázsiai országok vezetői együtt nézzenek szembe a globális kihívásokkal. Viorel Isticioaia végezetül megkérte a sajtó képviselőit, hogy továbbítsák üzenetüket az oktatás és a kultúra szakembereinek, annak érdekében, hogy gondoskodjanak minél több csereprogramról fellendítve ezzel a két kontinens közötti kapcsolatokat.

Cikk megosztása

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, vagy iratkozz fel hírcsatornánkra, hogy mindig a leghamarabb kapd meg a legújabb cikkeket!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*