Fiatalok tudósítanak önkéntesen a magyar EU-elnökség óta – Youngsters report voluntary since the Hungarian EU Presidency

2018. július. 23., hétfő

Az EU és a NATO kapcsolata

Szerző:
2011. február 23.
ROVAT: Külügyek

Február 22-én Dr. Veton Latifi, makedón professzor tartott egy előadást a „ The EU-NATO relations in the new European security system”azaz „Az EU-NATO kapcsolatok az új európai biztonsági rendszer kapcsán”, amelyben boncolgatta a különbségeket a két szervezet között.

Az EU és a NATO kapcsolatáról egyre fontosabb hangsúlyt fektetni, leginkább amikor az új európai biztonsági rendszerről beszélünk. Nem véletlen ez a kezdeményezés, amely legjobban fel akar készülni a fenyegető terror támadások ellen, illetve azok i nformatikai és biztonsági programai ellen egyaránt.

Az Uniónak 27 tagállama van, a NATO-nak 28 csatlakozott országa van, ebből közös 21 ország, és még sem beszélhetünk egy jól összeszervezett, együttműködő, összefüggő kapcsolatról. A lisszaboni szerződés fő célja a diplomácia, a védelem, az intézményi rendszerek megerősítése, hatékonyabb kapcsolattartás. Három egyszerű szóval illeték a jobb biztonsági felépítést a NATO-val kapcsolatban,amely összetartó erő lenne: a Koherenség, Együttműködés és Gyakoriság.

Megtudtuk, hogy 2007-ben sokkal erősebb volt a kapcsolat a két szervezet (EU és NATO) között, mint manapság bármikor. Elősegítője a gyengülésnek a 2008-ban induló válság, amely végig söpört a világon, és tett tönkre országokat.

Az alapvető különbségek és annak területei a két nemzetközi szervezetnek:

  • szervezeti különbség
  • döntéshozatali különbség
  • különböző célok
  • különböző tagállamok

A hatékonyabbá válás esélyét csökkenti az a szakadék is, amit a Ciprus-Törökország konfliktusa okoz. Ciprus török és görög lakta sziget, aki az Unió tagállama, míg Törökország 1952-es csatlakozott tagja a NATO-nak:

“a térség stabilitása, valamint a NATO- és EU elkötelező által befolyásolt. Kihasználva az anyaországok e két nemzetközi szervezet által megkötött kezét, végre elkezdőthetne egy a szigetlakók érdekeit figyelembevevő rendezés, azonban rengeteg gátló tényező van jelen. Gondolok itt a török európai uniós csatlakozás sorsára, a TRNC és Törökország kapcsolatára, a görög – görög ciprusi katonai közeledésre. Ezek közül bármelyik elem negatív irányba való fordulása a rendezés sikerébe kerülhet.” – olvasható egy ciprusi tanulmányban.” (elib.kkf.hu/edip/D_13172.pdf )

Úgy tartják Törökország egy olyan „híd” lenne Európa számára, amely kinyitná kapuit Ázsia felé és új lehetőségek, piacok, kapcsolatok szövődnének a két kontinens között. Ez az elmélet sok kételyt von maga után: különböző kultúra, más szervezeti felépítés, valamint államszervezet. Ezért is kéne előtérbe helyezni az objektív kooperáció alkalmazását.

Cikk megosztása

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, vagy iratkozz fel hírcsatornánkra, hogy mindig a leghamarabb kapd meg a legújabb cikkeket!

Tudósító további cikkei


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*