Fiatalok tudósítanak önkéntesen a magyar EU-elnökség óta – Youngsters report voluntary since the Hungarian EU Presidency

2017. november. 22., szerda

Internet blokkolást Karácsonyra

Szerző:
2012. december 22.
ROVAT: Internet

Avagy az Internet blokkolás valóban a leghatékonyabb védelem?

A diáktüntetések hangzavarában hétfőn, 2012. december 17-én zöld utat kapott az Országgyűlésben az Internet blokkolására vonatkozó intézkedés. Mindez egy kétszáz oldalas a Büntető Törvénykönyvet kiegészítő csomag részeként került a Tisztelt Ház elé. Veszélyes tartalmak léteznek az Interneten, ez nem kérdés. Az erőszakra uszító magyarul elérhető gyűlöletbeszédért sem kell a szomszédba menni, mégis az intézkedéscsomag talán több kérdést vet fel, mint amennyit megoldani látszik és rámutat az intézkedés elfogadása a társadalmi párbeszéd szükségességére Magyarországon.

A november elején Bakuban tartott Internetes Világfórumon (IGF, visszanézhető workshopok) ismertem meg Joshuát, aki 16 éves diákként az Internet segítségével szólalt fel és aztán több tízezer társával együtt fizikailag is blokkolta a hong kongi, immár kínai fennhatóság alá tartozó, kormányhivatalt. A kezünkkel megformált X nem a hasonló nevű tehetségkutatóra utal, hanem a blokkolás, tiltakozás jele. Mobilizáló erejével és az Internet segítségével egyébként ő is a budapesti Télirózsás Forradalomhoz hasonlóan az oktatási rendszert vette sikeresen védelembe a kormány reformjaival szemben.

Az októberi budapesti Cyberspace konferencia után és a novemberi bakui Világfórum előtt alapítottuk Az Internet Mindenkié kezdeményezést azt is a zászlónkra tűzve, hogy az Internetes kormányzás és irányítás témában társadalmi párbeszéd induljon Magyarországon. Ne csak használjuk az Internetet, de beszéljünk is róla (hirado.hu interjú – ENSZ-internetfórum: fókuszban a biztonság és a szabályozás). A mintegy 6,5 millió magyar Internetes felhasználói kör tagjainak és minden szakmai vagy üzleti szférában jelenlévő érdekeltnek (multi stakeholder) meg kell adni a lehetőséget, hogy véleményt alkosson és cseréljen az Internettel összefüggő kérdésekben. Az Internet ahogy behálózza hétköznapjainkat, úgy növekszik ezeknek a témáknak a köre. A hong kongi középiskolás vagy a budapesti tiltakozások Interneten keresztül szervezett és élőben is közvetíttett példája is ezt húzza alá.

A nemzetállami, geográfiai határokat felülírja a globális Internet világa. Pár klikkbe telik és máris beüzemelhető a világ másik felén bejegyzett (www) és onnan futtatott (tárhely) digitális tartalmat szolgáltató weboldal, amelyre mind tartalmi (véleménynyilvánítás szabadsága) mind szabályozási szempontból az adott ország szabályai vonatkozhatnak. Ebben a paradox helyzetben mégis egyre több országban számos korlátozás kerül bevezetésre az Internettel kapcsolatban. Ezek lehetnek különböző szűrők vagy teljesen tiltó, blokkoló intézkedések, amelyek mostantól Magyarországon is büntetőjogi hatósági beavatkozás egyik eszköze.

Az elfogadott magyar törvény alapján büntető eljárásban bírósági utasításra olyan webes tartalmak hozzérfetetlenné tételére (tartalom törlése vagy weboldal blokkolása) van lehetőség, amelyek gyermekpornográfia, terrorcselemény vagy állam elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt veszélyesnek minősülnek. A gyermekekkel való visszaélés még egyszerűen megfogható, de a terrorcselekmény és az állam elleni bűncselekmény gyanúja nemzetbiztonsági értelemben elég tág értelmezésnek adhat teret.

A törvénycsomag szövege nem egy átlátható, könnyen értelmezhető anyag, amely sok ponton elszórtan hivatkozik a digitális tartalom elérhetetlenné tételére. Annak végrehajtását a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság – NMHH intézkedéseire bízza. Apró de fontos részletekre például nem derül fény, amelyet ellenzéki politikusok is kifogásoltak a parlamenti vitán. A jogalkotó a törvény kapcsán elsőként a tárhelyszolgáltatókat utasítja arra, hogy tegyék elérhetetlenné ügyfeleik különböző tartalmait (weboldalon lévő tartalom) és ezzel felveti azt a kérdést, hogy a szolgáltatók hogyan felelnek ezekért és hogyan teszik elérhetetlenné egy hatósági kérésnek megfelelően. Ráadásul a legtöbb veszélyesnek tartott tartalom nem magyarországi tárhelyen keresztül elérhető a világhálón. További kérdés, hogy a webcím alapján történő blokkolás alá vett oldalak listája, amely titkos információnak minősül, semmilyen közbeszéd tárgya ezáltal nem lehet majd. Mi biztosíthatja a transzparenciát és kontrollt? Erről Vinton G. Cerf-el az Internet felépítését (TCP/IP protokoll) kidolgozójával is beszélgethettem Bakuban.

Fontos szempont a blokkolás és tiltás techinikai megkérdőjelezését figyelembe véve, hogy hogyan fognak olyan alkalmazásokkal szemben fellépni, amely pont az Internet hálózatos felépítéséből kifolyólag minden blokkolást körüljárhatóvá tesz. Ezek lehetnek a VPN vagy anonim proxy alkalmazások, sőt olyan internetes weboldalak is, amelyek blokkolt webcímek megjelenítését teszik lehetővé. Az egyszerű felhasználó számára ezek lehet, hogy nem közismert eszközök, viszont azok akik akár illegális vagy büntethető tartalmakat tesznek közzé vagy érnek el, azok számára ezek mindennapi rutinnak számítanak.

A legtöbb illegális tartalom ráadásul akár a gyermekpornográf vagy egyéb tartalmak nem nyilvánosan elérhető weboldalakon, hanem olyan akár ingyenes tartalommegosztó tárhelyeken vagy peer-to-peer hálozatokon keresztül cserél gazdát, amelyek ellen egyszerű weboldalas (url) blokkolással nem vehető fel a küzdelem. Abban mindenki egyetérthet, hogy bűncselekmények elkövetőinek online közegben is felelniük kell tetteikért, viszont az anonim és körbejárható Internetes világban a megfelelő eszközök megtalálása kulcskérdés. Az eddigi nemzetközi tapasztalatokra építve kellene szembe nézni tehát ezekkel a kétség nélkül komplex kihívásokkal. Számos szakmai anyag (EDRi Internet blocking) és már lefolytatott vita, kutatás (EUkidsOnline) mutajta, hogy a veszélyes tartalmakat közlő vagy akár cyber bűnözők képesek egy adott webes tartalom állandó szintű mozgatására, 48 órán belüli akár 200 alkalommal.

A Németországban alkalmazott náci és holokauszt tagadó kifejezések (kb. 200) szűrése jól mutatja például a nemzeti határok és a globális Internet ellentmondásosságát. A Google keresőkben aktivizált szűrés más ország domain kiterjesztése (mint google.hu) alatt már nem működik. A Google (kereső és Youtube) által hivatali megkeresések és online tartalmak eltávolítására vonatkozó kérések száma online nyomonkövethető (Google transparency report kormányzati kére´sek).

Külföldi webhelyek esetében a megkeresést követő 30. napon alkalmazható a blokkolás. A kormánypárt értelmezésében mivel csak bíróság rendelheti el az adott kényszerítő intézkedést ezért ez kellő garanciát jelent. Valalmint minden esetben jogorvoslati lehetőséggel lehet élni az webcím (url alapú) blokkolás vagy tartalom hozzáférhetetlenné tételével szemben.

Az Internet egy olyan hálózatként került kidolgozásra egyetemi kutatói körökben az Egyesült Àllamokban, amely különböző végpontokat összekötve biztosítsa az adatforgalmat, a kommunikációt. A kidolgozott egységes TCP/IP protokollnak megfelelően (Vinton G. Cerf és Bob Kahn) főleg a privát szféra beruházásainak köszönhetően organikusan hálózta be a földet az Internet. Az általa elérhető eszközök, lehetőségek immár a hagyományos értelemben vett állampolgárságot is kiegészítik a digitális párjával. Az ENSZ legutóbbi szakmai jelentésében az Internethez való jog már emberi jogként is szerepel. A véleménynyilvánítás és gyülekezési jog gyakorlásában kimagasló szerepe van. Ezért érzékeny pont és nem csupán egy egyszerű a büntetőjogi norma érvényesülésének megfelelő jogszabály a most elfogadott törvény.

Ausztráliában például pár évvel ezelőtt ugyanezekkel a bűncselekmény típusokkal, indokokkal állt elő a kormány törvényjavaslat formájában. Többek a közt a Google által is kifogásolt szempontok alapján társadalmi párbeszéd indult (Google blog cikk 1). Végül az Interpol gyermekpornográf listáján szereplő weboldalak (url címek) hozzáférhetetlenné tételét az Internet szolgáltatók önként vállalták. A kormány pedig belátta, hogy az Internet szabadsága fontosabb, mint annak megkérdőjelezhető módon való korlátozása (Google blog cikk 2).

Egy érdekes példa lehet Tunézia is, ahol az Arab Tavasz előtti időkig a hatalom több Internetes szűrőt alkalmazott. Az Internet egyébként a hong kongi és budapesti megmozdulásokhoz hasonlóan a tiltakozások és a fiatalok szervezésében kimagasló szerepet töltött be, ezzel is megerősítve az Internet és az emberi jogok gyakorlása közti erős kapcsolatot. A forradalmat követő változások beálltával ugyanaz a tunéziai, állami infotechnológiai ügynökség, amely az Internet szűréséért felelt, mindenféle szabályozástól, szűréstől és blokkolástól mentes szabad Internet egyik legnagyobb szószólója lett.

A decemberi Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Dubaiban megtartott World Conference on International Telecommunications (WCIT) fóruma kapcsán pedig nemzetközi megmozdulásokra és kinyilatkoztatásokra került sor az Internet szabályozása, korlátozása témában. Olyan civil nyilatkozatot fogadtak el, amely az Internet kormányzás, irányítás folyamatában a transzparencia és a számonkérhetőség jegyében a civilek szerepét, az Európai Parlament közös indítvánnyal lép fel az Internet nyitottsága és hálózatsemlegesség érdekében, a Google is take action jelszóval kezdeményezést indított (protectinternetfreedom).

Index: Blokkolna a kormány, de nem akármit

Ha érdekelnek az ilyen és ehhez hasonló kérdések,
csatlakozz Az Internet Mindenkié csoporthoz!

Cikk megosztása

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, vagy iratkozz fel hírcsatornánkra, hogy mindig a leghamarabb kapd meg a legújabb cikkeket!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*