Fiatalok tudósítanak önkéntesen a magyar EU-elnökség óta – Youngsters report voluntary since the Hungarian EU Presidency

2018. június. 21., csütörtök

Ha valaki normálisan éli az életet, már ő is lehet aktív állampolgár – interjú Szabados Viktorral

Szabados Viktor neve ismerősen csenghet azok számára, akik hallottak már a Strukturált Párbeszédről. Kezdetektől fogva figyelemmel kíséri az EU által kezdeményezett folyamatot, képviseli a magyar ifjúságot hazai fórumokon, és külföldön egyaránt, elnökségi tudósítói csapatot vezet, na és persze hódol szakmájának, a közgazdaságtannak. – az interjút készítette Tóth Dóra, DIA

Elmesélnéd nekünk röviden, mi is az a Strukturált Párbeszéd, hogyan képzeljük el?
A Strukturált Párbeszéd egy olyan eszköz, amely eltér a korábbi gyakorlatoktól és az ifjúsági területen egy olyan állandó konzultációt kelt életre magukkal a fiatalokkal, amely más területeken is példaként szolgálhat. 2010 elején, ahogy a spanyol-belga-magyar EU-elnökséggel indult a folyamat még teljesen új volt, viszont nagyon jól vizsgázott. A trió belső kohéziója és a 18 hónapos konzekvens munka meghozta gyümölcsét. Minden trió és minden elnökséget adó ország egy átfogó és több altémát határoz meg. A magyar elnökséggel 2011 júniusában véget érő spanyol-belga-magyar trió a fiatalok foglalkoztatását emelte ki. Az a tény, hogy a döntéshozatalba ilyen közvetlen formában bekapcsolódhatnak a fiatalok, nagy előrelépés, persze igazodni is kell annak folyamataihoz (Kicsi, de erős: Magyarország szerepe a Strukturált Párbeszédben). Nemzeti szinten ezeket egyébként a fiatalok képviselete láthatja el állandó formában. Ilyen jelenleg nincs hazánkban, de az év eleje óta dolgozunk, hogy megalakulhasson a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT konzultáció, háttérinformációk).

Hogyan kerültél kapcsolatba a Strukturált Párbeszéddel, most milyen szerepet töltesz be ebben a folyamatban?
A magyar EU-elnökség előtt kezdtem elnökségi összekötő feladataimat az AEGEE-Budapest és az Európai Ifjúsági Fórum megbízásából. Mindent összekötni, amit lehet, lobbizni és ténylegesen segíteni a magyar- ill. trió elnökséget és a fiatalok európai szintű képviseletét mind itthon, mind Brüsszelben. Mivel az egyik fontos szereplője és koordinátora a párbeszédnek a Fórum, így e munkám kapcsán vonódtam be. A 2011 márciusi EU Ifjúsági Konferencia szakmai előkészítése, a 27 nemzeti álláspont összesítése és egyéb szervezői feladatok ellátása aztán jól meg is izzasztott. Az EU-elnökség alatt egy egész tudósító csapatot is vezettem (www.elnoksegtudositoi.eu). A Nemzeti Munkacsoportban (www.facebook.com/szoljbele) a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesülete (www.fde.hu) képviseletében jelenleg elnökként dolgozom, itt koordináljuk a magyar konzultációkat és összegezzük a magyar fiatalok véleményét, álláspontját és juttatjuk európai szintre.

A lengyel-dán-ciprusi trió elnöksége alatt átfogó téma a kreativitás és innováció, specifikus prioritás pedig a fiatalok demokratikus részvételének erősítése. Téged mi ösztönöz a Strukturált Párbeszédben való részvételre?
Igazából a fiatalok társadalmi részvétele az egész Strukturált Párbeszéd lényege. Ez vezérel engem is. Hiszen ha bevonjuk a fiatalokat egy állandó párbeszédbe (középiskolás kortól az egyetemistákig), olyan struktúrákat teremtünk, amelyben elmondhatják a véleményüket a részben vagy teljesen őket érintő kérdésekben, akkor ezzel növelhetjük az európai szinten fontosnak tartott általános részvételt, aktív állampolgárságot. Ami ennél is fontosabb, hogy fejleszthetjük ezáltal a hazai párbeszéd és együttgondolkodás, együttműködés kultúráját. A lengyel-dán-ciprusi trió kicsit másképp működik, mint közvetlen elődje. De a lényeg, hogy azokat a kérdéseket, vezérvonalat, amit az elnökséget adó ország megfogalmaz, félévről félévre úgy fordítsuk le a fiatalok nyelvére, hogy érdemben tudjanak hozzászólni. Nagy általánosságban nehéz felmérést, mini interjúkat, konzultációs napokat szervezni. Minden félév konzultációjában van egy olyan rész is, amelybe az ifjúsági szervezeteket vagy kutatásokat vonunk be, hiszen a végleges képhez ez is hozzátartozik.

Számodra mit jelent az aktív állampolgárság?
Ha őszinte lehetek, nem szeretem ezt a megnevezést. Illetve azt nem szeretem, ha európai szinten sokszor halljuk jolly joker-ként, hogy milyen fontos az aktív állampolgárság és növelnünk kell azt. Ez automatikusan azt érzékelteti, hogy vannak passzívak, ami persze igaz is. Csakhogy ha valaki iskolába jár, önkénteskedik, aztán dolgozik valahol, részt vesz az őt és életét érintő választásokban, na ez számomra már minden kategóriájában megfelel az aktív állampolgárság követelményeinek. Tehát ha valaki normálisan éli az életet, már ő is lehet aktív állampolgár, ezt szeretném érzékeltetni.

Mit gondolsz, mivel lehetne a mai fiatalokat nagyobb szerepvállalásra motiválni?
A fiatalok nem mondhatók a világválságot követő időszak, illetve a mai társadalom kegyeltjeinek. Nem szívesen lennék ma egy pályaválasztó fiatal helyében. Egyszóval ha valaki azt mondaná, hogy ez a helyzet valakit nagyobb szerepvállalásra motivál, akkor valóban igaza lehet társadalmi szinten. Mert jó lenne sok mindenben változtatni. De egyéni szinten ez inkább negatívan csapódik le és a kérdésre visszatérve a fiatalok akkor vállalnának nagyobb szerepet, ha lennének kiszámítható perspektívák, megfelelő körülmények és nem törvények, hanem olyan egészséges morál és szokásrendszer, ami kihívásra sarkallja őket. Nyáron és októberben több hetet jártam Kínában az EU – Kínai Ifjúsági Év kapcsán (I think about China… – video interview with young people from Europe). A hivatalos utak után barátokat látogattam meg, sokukkal állandó azóta a kapcsolatom. A minap e-maileztem egyikükkel arról, hogy őt mi motiválja abban, hogy politikai pályára menjen. „Szeretek emberekkel dolgozni és szeretném látni, hogy a munkám hogyan teszi jobbá és boldogabbá az életüket.” – ő így fogalmazott.

Szabados Viktor életében hogyan jelenik meg a disputa?
Hévízre jártam gimnáziumba, egy igazán különleges helyen, a Bibó Alternatív Gimnáziumban. Az évfolyamtársaim, amíg én EU-s versenyeken szerepeltem, addig néhányan országos disputaversenyekre jártak. Tehát itt indult a disputa szervezett formájával való kapcsolatom. Mondjuk nekem az a fajta disputa túlságosan is kötött volt. Zavartak a szabályok és azt vettem észre, hogy az fontosabb hogyan, és nem az, hogy miről vitáznak. Nálam pedig az a fontos hogy miről is szól valami. Az élet más területén is, ha valami érdekel, nem érdekel túlságosan más szempont.

Az interjú a DIA hírlevélben hírlevelében jelent meg, www.i-dia.org

A cikk angol fordításban:
“If someone is experiencing a normal life, he can be an active
citizen” – An interview with Viktor Szabados
http://elnoksegtudositoi.eu/rovatok/english/if-someone-is-experiencing-a-normal-life-he-can-be-an-active-citizen-an-interview-with-viktor-szabados/

Cikk megosztása

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, vagy iratkozz fel hírcsatornánkra, hogy mindig a leghamarabb kapd meg a legújabb cikkeket!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*