Fiatalok tudósítanak önkéntesen a magyar EU-elnökség óta – Youngsters report voluntary since the Hungarian EU Presidency

2018. augusztus. 15., szerda

A Birodalom visszavág.ott! – Magyarország harca az EU-val…

Az Európai Bizottság azt javasolta februárban, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró, mai árfolyamon 142 milliárd forint, Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A testület javaslatát az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsa (ECOFIN) is jóváhagyta. Ezzel a precedens nélküli döntéssel Brüsszel elégedetlenségét fejezte ki és nem kíván újabb levelezési pár-beszédbe bonyolódni. Johannes Hahn, regionális politikáért felelős európai biztos kabinettjének egyik vezetőjétől kérdeztem, hogyan állnak most, április végén a kérdéshez, történt e már változás és mit várnak Budapesttől.

Mintha valakinek a bal arcfelét csapkodnám, miközben a jobb arcfelét simogatnám – a kettő nem éppen a legmegfelelőbb politikai mix és egyáltalán nem pc/political correct viselkedés

Sajnos a sikeresnek mondható 2011 első félévi magyar EU elnökség óta  Magyarország, Görögország után a második legnagyobb “problémája” az EU-nak. 1 évvel az EU elnökségünk óta is Magyarország jelentős  mértékben határozza meg az EU-s intézmények napirendjeit, persze negatív értelemben, mivel velünk foglalkoznak folyamatosan Brüsszelben. A jelenleg folyó “küzdelmek” színtereit és okait érdemes röviden négy területre szétosztani:

1. kérdés: Már a 2011-es magyar EU elnökség alatt érzékelhetővé vált politikai aggodalmak, ami a szabad sajtó és az új alkotmány köré csoportosultak.

2. kérdés: Magyarországgal szemben 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás, amely februártól egy következő  fázisába lépett, amely kilátásba helyezte a kohéziós támogatások 2013-as felfüggesztését.

3. kérdés: Azok az ügyek, törvények kérdése, amelyekben az Európai Bizottság hatáskörének köszönhetően konkrét jogi eljárást indított, az úgynevezett kötelességszegési eljárásokat (infringement proceedings): ide tartozik a jegybank függetlenségének kérdése, a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdése.

4. kérdés: Magyarország nehezen fenntartható pénzügyi és gazdasági egyensúlya miatt, újabb hitelszerződés megkötésére kényszerül. Az IMF mellett az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság akikkel meg kellene tudni állapodni. Ez közel 5 hónapja nem sikerült, közrejátszhat a közepesen optimista befektetői klíma és a továbbra is folyó magyar szabadságharc az EU-val szemben.

Vak az a ló? – hogy a falnak fut…Nem, nem vak az csak vak.merő…

Magyarország 2004 óta, nem teljesítette az EU költségvetési előírásait, az ún. maastrichti kritériumokat. A 27 EU tagállama közül jelenleg 23 országgal szemben folyik túlzottdeficit-eljárás (excessive deficit procedure). A különbség az, hogy Magyarország az elmúlt 8 év során eljátszotta a hitelét, s Brüsszelben már elfogyott a türelem. A Bizottság februári döntése egy újabb fejezetet nyitott a Magyarország és az EU közötti eljárásokban. Brüsszel bekeményített, s a bejelentett szankciókat csak egyértelmű és hiteles, bizonyára fájdalmas megszorításokkal is járó gazdaságpolitikával tudja csak a magyar kormány elkerülni.

A kialakult szituáció több ok miatt is pikánsnak tekinthető:

Budapesten Fitch.et hánynak a brüsszeli aggodalmakra és változtatási kérelmekre…

Először is, az Európai Bizottság a februári döntését azon “hatos” jogszabálycsomag alapján tette meg, amelyet a magyar EU elnökség alatt sikerült jelentős erőfeszítésekkel elfogadtatni. Melyek a pénzügyi fegyelem kikényszerítését segítik elő, mint ahogy látjuk eredményesen. Ennek következtében egyik szemünk nevethet, a másik pedig nagyon is sírhat. A korábbi jó és kiemelkedő teljesítményünknek köszönhetően is, most a szégyenpadra ültettek minket. Az EU elnökségi munka sikerességéből át kellett volna ültetni pár módszert és alkalmazást az, azt követő időszakra is. A mellékelt példa alapján ez nem nagyon sikerült. Ha Lehár Ferenc vagy Kálmán Imre ma még élne, bizonyára egy-egy fantasztikus operettet írnának ezekből a történetekből (Lehár F.: “Brüsszel grófja”, Kálmán I.: “A cigányprímás és stratégiája” címmel). Nincs kétségem afelől, hogy legalább ezek a darabok sikeresek lennének, a mai világunk is legalább annyira groteszk, giccses, diplomáciai konfliktusokkal, félreértésekkel és intrikákkal teli, mint amilyen a 19.században volt.

Egyik oldalt h.arcoskodunk az EU-val, közben egy áthidaló hitelért kuncsorgunk a másik oldalt. Mintha, valakinek a kezében függeszkedve lógnánk a szakadék felett, s közben nem segítenénk, hogy minket visszahuzzon, hanem még elkezdenénk csiklandozni is…

Másodszor, ki gondolta volna 1 évvel ezelőtt, mikor is a magyar EU elnökség még javában folyt, hogy ezekben a napokban is Magyarország fogja meghatározni az EU napirendjét. Gondolhattuk volna akkor jóhiszeműen, hogy a magyar EU elnökségi prioritások talán még a következő elnökségekre is kihatnak. Ehellyett, a magyar kormány és az EU párbaj-vívása csak fokozódik és egyre több fronton (médiatörvény, alkotmány, MNB függetlensége, adatvédelem kérdése, bírák nyugdíjazása, túlzottdeficit-eljárás…)  és páston zajlik a csörte. Mindkét oldalon jelentősek a veszteségek, arcvesztések és egyre mélyebbre kerülünk, ahonnan már egyik fél sem áll fel szívesen, inkább az utolsó lehelletéig és a vélt vagy valós igazához ragaszkodva küzd. Lehet iszapbírkózni az EU-val, csak mikor már nyakig süllyedtünk a sárba, hogyan jövünk majd ki belőle tisztán és eleganciával? Annyi sikeres és okos sakkozója van az országnak (Polgár- lányok, még a név is stimmelne), miért nem neveznek ki egy stratégiai sakk-ügyi államtitkárt. Az lenne a feladata, hogy a kormány megírt levélváltásait egy sakktábla mellett 10-20 lépésben lejátssza. Ha a végén sakk-matt jönne ki, akkor megspórolhatnánk néhány hónapot és jópár konliktust is. Bizonyára olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb lenne, mint az EU-val levelezni és a végeláthatatlan eljárás-erdőkben bolyongani. Dehát – biztos tudják mit csinálnak?

A következő lépés az EU politikai nyomásgyakorlásában, a magyar szavazati jogok felfüggesztése lehet.ne, remelhetőleg ez nem fog bekövetkezni.

Harmadszor, a magyar kormány erőfeszítései figyelemre méltóak, de mégis úgy értékelem, hogy nagyobb belátással és empátiával, valamint sokkal európaibb hozzáállással és stílussal kellene nem harcolni az EU-val szemben – hiszen még tagállam vagyunk mi is -, hanem világos és egyértelmű álláspontokkal a vitás kérdéseket tisztázni. Nem kettős nyelvezetet használni Brüsszelben és Budapesten, nem mítoszokra és tényekre osztani a világot, melyek szerint Brüsszel csak a mítoszok alapján dönt, a magyar kormány pedig ismeri a tényeket, de jó neki. Ki lehet oktatni az Európai Uniót több kérdésben is, csak akkor ne csodálkozzon rajta senki, hogy Brüsszelben mindenkinek a magyarokkal van teli a hó-cipője. Lassan ott tartunk, hogy minket tartanak az új Manneken Pis-nek: ugyanis nem lehetetlen teljes szembeszélben állandóan pisilni, csak akkor ne csodálkozzunk rajta, ha “nedves” lesz a gatyánk is. Úgy látszik rövid távon semmit sem tanult a kormány, ezt támasztják alá korábbi reagálásai is. A kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata jogi szempontból vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, “hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót”. A Magyarországnak szánt kohéziós kötelezettségvállalások 2013-tól történő részleges felfüggesztésére tett európai bizottsági javaslat megalapozatlan és méltánytalan jelentette ki közös közleményében Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő.

A kormány mindent külön-külön próbál kezelni, de Brüsszelben azt mondják, az egyes ügyek összeérnek. Összeurópai értékekről van szó, melyek a mai Európát egyáltalán még egyben tartják.

Negyedszer, miután február közepén a magyar kormány – az előre megszabott határidőn belül – megküldte válaszait az EU-nak a januárban indított három kötelezettségszegési ügyben (a Magyar Nemzeti Bank és az Adatvédelmi Hatóság függetlensége, valamint a bírák szolgálati idejének meghatározása), és két további – szintén az Európai Bizottság által felvetett – kérdést illetően (az igazságszolgáltatási rendszer működése, a média helyzete), azon a hétvégén még nem gondolták volna, hogy Brüsszelből ismét megróvás készülődik. Az európai uniós szabályok értelmében nincsen előre meghatározott határidő arra, hogy az Európai Bizottságnak mikorra kell értékelnie a januárban indított kötelezettségszegési eljárások keretében adott magyar válaszokat – erősítette meg Olivier Bailly, a végrehajtó testület szóvivője. A bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján, egy kérdésre válaszolva a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a testület sürgős jelleggel kívánja elemezni a válaszokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bizottság annyi ideig kíván foglalkozni a beérkezett dokumentumok vizsgálatával, amennyit szükségesnek lát ahhoz, hogy szilárd, jogilag megalapozott értékelést tudjon adni azokról. Ez teszi lehetővé, hogy dönteni tudjanak az eljárások sorsáról. Az uniós szerződések csak a tagállamok számára határoznak meg határidőt az eljárások keretében adandó válaszokra. “Magyarország válaszolt az EB néhány fenntartására, de továbbra is fenntartja számos komoly aggodalmát a lehetséges EU-s jogsértések kapcsán” – jelentette ki Viviane Reding igazságügyi uniós biztos. A biztos hangsúlyozta, a 274 bírót és ügyészt, vagyis a magyar bírói kar tizedét érintő korai nyugdíjazás és az adatvédelmi ombudsman ügyében gyors cselekvést várnak a kormánytól az EB aggályainak tisztázásához.

Az EU és magyar-görög válságtörténet: Kis gond kis empátia, nagy baj nagy segítség.  Puskás – kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci – nem változott semmi sem.

Ötödször, megkérdőjelezhetővé vált az EU következetessége, s egyfajta kettős mércét figyelhetünk meg. Erre okot ad, hogy az Európai Bizottság, több nehéz gazdasági helyzetbe került tagállamával szemben nem ilyen szigorú és gyors. Ezek a tagállamok (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Írország, Görögország) ráadásul az eurózóna tagjai, miközben Magyarország nem. A görög adóssággal kapcsolatos lépések, hathatós brüsszeli erőfeszítéseknek köszönhetően, immáron két pénzügyi csomag (110 milliárd euró és 130 milliárd euró) megszavazása mellett, a fennálló követelés részleges leírása – “haircut“, vagyis a “hajvágás” – mintegy 100 milliárd euróval csökkentette a görögök adósságterheit. Ma már a továbbra is bizonytalan görög helyzet, valamint a májusi előrehozott parlamenti választások miatt, egy újabb, már a harmadik mentőcsomagot vízionálja néhány európai elemző. Arra, hogy szükségessé válhat-e a görög támogatási modell alkalmazása más országok esetében is, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó alelnöke azt mondta: “Görögország egyedi eset.”

Regionális politika: Budapesten pattog a labda, rajtuk múlik lesz-e megegyezés vagy sem – kohézió erősítése pénz nélkül?

Végül, Johannes Hahn regionális politikáért felelős európai biztos kabinettjének egyik vezetőjével beszélgettem Bécsben, a mai magyar helyzetről, s arról ma hogyan látszik a kohéziós források tényleges zárolásának kérdése. Az Európai Bizottság továbbra sem szeretné a kohéziós forrásoktól megfosztani Magyarországot, ám szükségesnek ítélték meg, hogy ezzel a szankcióval jutassák kifejezésre elégedetlenségüket, az eddigi magyar költségvetési kiígazítási kisérletekkel szemben. Történtek lépések, a költségvetési deficit csökkentésére, a legfőbb probléma az, hogy ezek az erőfeszítések, többnyire egyszeri jellegűek és ebből kifolyólag hosszútávon  nem fenntarthatóak (extra szektorális, ún. válságadók, magánnyugdíj alapok államosítása). Brüsszel azt szeretné, ha minél hamarabban Budapest abba az irányba lépne, ami a kiegyensúlyozott, kiszámítható és fenntartható költségvetési politikát valósítja meg. Lehet még pár ad-hoc/”unortodox” jellegű lépéssel ötletelni (internet-, telefon-adó, pénzügyi tranzakciós adó), de ezt nem fogja az Európai Bizottság túl sokra értékelni. Prudencialitás és visszafogott gazdasági várakozások, amik a legfontosabbak lennének. A kabinettvezető szerint, időben nincs megkötve a magyar kormány keze, de üdvözlendő lenne, egy minél hamarabbi válaszlépés Budapest részéről. A jövő évtől hatályba lépő kohéziós pénzek zárolásáig még van idő. Elméletileg a következő lépés az EU politikai nyomásgyakorlásában, a magyar szavazati jogok felfüggesztése lehet.ne, de remelhetőleg ez nem fog bekövetkezni. Ebben az esetben a mostani politikai helyzet hazánk és az unió között, újabb mélypontjára kerülne, ezt pedig jó lenne elkerülni. Ha Budapest meggyőzően cselekszik költségvetésének rendbetétele terén, utána még Brüsszelnek is van szüksége, legalább 1-2 hónapra, míg nemcsak a felülvizsgálatról, az esetleges magyar döntések hatásairól, hanem a tényleges politikai lépésekről is dönteni tudnak. Az Európai Bizottság mellett, még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának (ECOFIN) is jóvá kell majd hagynia a magyar kohéziós források felfüggesztésének visszavonását. Brüsszelben azt várják a túlzottdeficit-eljárásban, hogy Budapest minél gyorsabban reagáljon, de nem szóban, vagy levélben, hanem mindenki által érthető és világos cselekedetekkel. Nem magyarázkodni kell, hanem a célok elérése érdekében dönteni, ami persze nem lesz egyszerű, de remélhetőleg sikerülni fog.

Fotók: © MTI, © ec.europa.eu
Videó: © ec.europa.eustrong

Cikk megosztása

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, vagy iratkozz fel hírcsatornánkra, hogy mindig a leghamarabb kapd meg a legújabb cikkeket!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*