Fiatalok tudósítanak önkéntesen a magyar EU-elnökség óta – Youngsters report voluntary since the Hungarian EU Presidency

2017. november. 21., kedd

Á’Der János, Pannonius – Az új köztársasági elnök

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Magyarország polgárai! Kölcsey Ferenc, aki maga is országgyűlési követ volt, s akit Deák Ferenc is példaképének tartott, négy szócskát üzen nekünk, mai magyaroknak. Ezt a négy szót. „A haza minden előtt.” A haza minden előtt.” /dr. Áder János parlamenti beszédének zárószavai, 2012.05.02./

A Magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, már az első fordulóban megválasztotta köztársasági elnöknek dr. Áder Jánost. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet majd újraválasztani. Orbán Viktor nem követte Angela Merkel, német kancellár példáját, ahol sikerült egy hasonló elnöki kudarcot követően – igaz Berlinben már a második elnöki bukás történt az elmúlt két év során – minden politikai párt által támogatott, konszenzusos jelöltet találni, aki a pártpolitikai érdekeken túlmenően is képes megtestesíteni a nemzet egységét és megerősíteni a köztársasági elnöki intézménybe vetett társadalmi bizalmat.

Nagy ívű bemutatkozó beszéd, retorikai kimértség, történelmi idézetek és a teljesítmény tisztelete

Az immáron megválasztott köztársasági elnök, dr. Áder János első elnöki beszédéről érdemes néhány szót szólni. Retorikai értelemben jól és alaposan felépített beszéd volt. Ebből is látszik, hogy már egy ideje készült erre a felszólalásra, korábban, mint mi azt gondolhatnánk. A tisztelet és a köszönet szavai után József Attilát idézte: „a múltat be kell vallani”. Értelmezhető úgy is, hogy elődje, Schmitt Pál incidensére utalhatott, miszerint ha nem vallja be valaki az elkövetett hibáit, az előbb utóbb ki fog derülni. Kiemelte és felhívta a figyelmet a teljesítmény megbecsülésére és tiszteletére. Majd Deák Ferencet a „haza bölcsét” idézte, aki valószínű hivatali ideje alatt is egyik legfontosabb példaképe marad: „Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni.” Deák Ferenc nyomán talán sikerül neki egy új kiegyezést létrehoznia, ahol Magyarország egyik fele kiegyezik a másik felével, szükséges és hasznos lenne, az biztos.

Ezután a rendszerváltást követően megválasztott korábbi négy köztársasági elnök első parlamenti beszédéből idézett, ami azt tükrözi, hogy hivatali elődeinek hitvallásából is meríteni próbál. Az megállapítható, hogy pártpolitikai hovatartozásától függetlenül beszélt és azt a benyomást keltette, miszerint semleges és igazságos szeretne mától maradni. Fontosnak tartotta az összefogást, egymás tiszteletét és a valós párbeszédet. A bemutatkozó beszéd meghatározó eleme volt az egyéni és a közösségi teljesítmény elismerésére való felhívás. Miszerint mindenkinek meg kell becsülnie a saját és mások teljesítményét. Nem feledkezett meg Széchenyi Istvánról sem, akinek 1825. november 3-án keltezett Napló bejegyzését idézte: „A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.” E napon ajánlotta fel Széchenyi birtokai egyéves jövedelmét egy tudós társaság, az akadémia létrehozására. Áder szerint a kérdés ma is az, mint 1825-ben volt, hogy az önzetlenséget és az egyedülálló teljesítményt, miért nem becsüljük meg és értékeljük megfelelően. Helyette Magyarországon az önérdek, a széthúzás és az irigység virágzott és talán még ma is virágzik. – teszi fel a kérdést Áder. Ezzel rátapint nemcsak a 19. századi, hanem a mai Magyarország, egyik legégetőbb problémájára is.

Üzent Áder János a külföldnek is: “Szólítom a velünk szomszédos országok népeit, és velük együtt szólítom európai uniós és NATO-beli szövetségeseinket, és innen üzenem nekik, barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tőlük”. Ezek szerint egyértelmű, hogy határozott kiállásra törekszik a nemzetközi kapcsolatokban is. Bár a beszéd fő üzenete az összefogás volt, az új államfő azt is egyértelművé tette, hogy teljes mértékben elkötelezett az új alaptörvény mellett. A külső szemlélő számára észrevehető, hogy még zavarban van – a 22 éves politikai szereplési rutin ellenére is – erre utalhat, hogy gyakran iszik vizet első beszéde közben. A beszéd teljes szövege itt elérhető.

Pragmatikus, száraz, szürke,  jogász ember, kicsit szigorú, de megpróbál barátságosabb lenni

Áder János a rendszerváltást követő 5. köztársasági elnök. A legfiatalabb (53 éves) elnök, aki a rendszerváltás óta betöltötte e posztot, 10 évvel fiatalabb, mint Sólyom László 2005-ben megválasztott államfő. Áder az első olyan pártpolitikus – aki közéleti pályafutását és életét is kizárólag egy pártnak, a Fidesznek köszönheti – akit államfőnek választottak. Áder János a második olyan elnök, aki az Európai Parlamentből érkezett és a harmadik, aki korábban a házelnöki pozíciót is betöltötte. Államfőként ő a negyedik, aki jogász végzettséggel rendelkezik. Mint eddigi összes elődje, ő is doktori címmel költözik a Sándor-palotába, remélhetőleg azzal is távozik, mint ahogy jogi doktor elődei kivétel nélkül tették.

Áder János az első köztárasági elnök, aki az új alaptörvény rendelkezései szerint lép hivatalba. Első beszédében ezt vallja az új alaptörvényről, melynek éber őre lesz: „Meggyőződésem, hogy az új alaptörvényünk minden tekintetben megfelelő irányt és kereteket jelöl ki számunkra ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a 21. század alapkérdéseire és kihívásaira.”

A Fidesz–KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta elnökké választani Áder Jánost, aki mellett nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlását.

Az MSZP-frakció tagjai a szavazólapokat sem vették fel. A Jobbik elnöksége úgy döntött, hogy képviselői részt vesznek az államfőválasztáson, de nemmel szavaztak. Az LMP két héttel ezelőtt jelentette be, hogy nem vesz részt az államfő megválasztásán.

A választás első fordulója eredményes volt, így Áder János 11 óra után néhány perccel letette a köztársasági elnöki esküjét. Az új államfő ezt követően mondta el első elnöki beszédét, majd ezzel véget is ért az Országgyűlés ülése. Áder János megválasztása után május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfői jogköröket addig a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök, Kövér László gyakorolja teljes jogkörrel.

A parlament a szerdai szavazással az alaptörvény azon követelményét teljesítette, amely szerint: ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani az új államfőt. Ezen határidő május 2-án járt le, mivel Schmitt Pál egy hónappal korábban, április 2-án jelentette be lemondását az Országgyűlésben, miután a SOTE szenátusa visszavonta doktori címét.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan „horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz. Kövér László, az Országgyűlés elnöke elismerte, hogy vonakodott az esetleges köztársasági elnöki jelöltségtől. A politikus a Hír TV Péntek8 című műsorában erről azt mondta: „hál’ Istennek, nem én leszek a köztársasági elnök”.

Áder János csornai gyökerei, a rábaközi ember, a Csornától-Brüsszelig ívelő politikai pályája

Áder János 1959. május 9-én született Csornán. 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón, 1989-ben őt delegálta a Fidesz az Ellenzéki és a Nemzeti Kerakasztal tárgyalásaira. A politikus 1990-től 2009-ig országgyűlési képviselőként dolgozott, az 1990-es országgyűlési, valamint az 1994-es országgyűlési és önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmánya elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke volt. Áder János az 1998-2002-es parlamenti ciklusban házelnökként tevékenykedett. A 2002. május 14-én megalakult Országgyűlésben előbb a Fidesz-képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságnak, 2010 októberéig pedig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012. január 23-tól alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának. Míg itthon csak a parlagfű ellen tudott fellépni, az EP-ben a tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulóján indulva a cianidos bányászat betiltásáért lobbizott, melynek eredménye egy parlamenti határozat elfogadása lett. Huszonhat évesen megnősült, felesége Herczegh Anita bíróként dolgozik, négy gyermekük van, apósa Herczegh Géza volt alkotmánybíró, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája.

2010-2012 között is Brüsszel-Budapest tengelyen – kicsit szerepcserében volt, nehogy abban maradjon…

Szájer József, EP képviselőhöz hasonlóan, aktív részvétellel tűnt ki, az elmúlt két év hazai törvényalkotási munkájában Áder János is. Míg kollégája az alkotmányozás folyamatát irányította, s ma már felesége, Handó Tünde az újonnan felállított – s Brüsszel által oly gyakran kritika tárgyává tett új hivatal, az – Országos Bírói Hivatal vezetője.

Áder János nevéhez fűződik a választási és az igazságszolgáltatási reformhoz kapcsolódó sarkalatos törvények kidolgozása és megalkotása. Neki köszönhető többek között, a 200 fő alatti parlamenti létszám megvalósítása, a kevesebb önkormányzati képviselői mandátum. A határon túl élők szavazati jogának a megadását biztosító új törvény, amellyel az EU-ban egy már általánosan biztosított jogot ad majd meg Magyarország a külhoni polgárainak. Az új választási rendszerben létrejöhet a 13 kisebbség parlamenti képviselete is. Az egyik legtöbbet vitatott része az új választójogi törvénynek az egyéni választókerületi körzetek újrarajzolása volt, mely jelentős mértékben javítja, biztosítja a jelenlegi kormányoldal nyerési esélyeit a jövő választásain is.

Az igazságszolgáltatási rendszer reformjával kapcsolatban, az új intézmények létrehozása – a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) és az Országos Bírói Hivatal – és azok újfajta jogkörei a legsarkalatosabb elemei az új törvényeknek. Brüsszelnek és az EU-nak itt vannak a legsúlyosabb aggályai, miszerint a független igazságszolgáltatást látják veszélyben az új szervezeti rendszerben, amely elég jelentős kritikát jelent. Ezzel kapcsolatban, a bírák előrehozott nyudíjazásáról, immáron az Európai Bíróságon folyik az eljárás Magyarországgal szemben. Pereskedünk az igazunkért?

Az megállapítható, hogy Áder János brüsszeli mandátuma ellenére, igen aktív maradt, ami a hazai törvényalkotást és kifejezetten, ami a kényes új rendszerek létrehozását illeti. Bizonyára e munkája, némileg elterelte a figyelmét a brüsszeli politikai tevékenységétől is, ami nem éppen a legjobb megoldás, ezt azért lássuk be. A másik kérdés, hogy ha ő dolgozta ki ezeket a kardinális, másképpen sarkalatos törvényeket, akkor miért nem tudta eloszlatni Brüsszelben, legalább kollégái körében – az EP-ben – az éles kritikát és a mítoszokat az új rendelkezésekről. Mivel ez a tevékenység nem jellemző egy európai parlamenti képviselőre, bizonyára kevesen tudták, hogy hol keressék a törvények kidolgozóját, pedig ott ült még tegnapig közöttük. Áder János saját EP honlapján, olvasható egy cikk a 2012. február 9-ei, brüsszeli közmeghallgatásról, amelynek címe: „Situation in Hungary” – a magyarországi helyzet volt. Ebben mélyen elemzi a magyar helyzetet és a saját törvényjavaslatait is, hiba csak ott van, hogy ezt is a magyar olvasó felé teszi, ami nem sokat segít Brüsszelben. Legalább ezt megtehette volna, ha már hivatalosan az Európai Parlamentben tevékenykedett képviselőként, és a konkrét tudás és információ birtokában, azért legalább erélyesebben is megpróbálhatta volna, a saját javaslatait és magyarországi reformtörvényeit a védelmébe venni. Ennek a belátható kudarcnak, mi lehetett az oka?

dr. Áder János, 2012. május 10 lép hivatalba, emiatt még a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja még mindig a hibernálás állapotában van, remélhetőleg május közepén újra életre kel. 2012. május 9-én ünnepli immáron megválasztott elnökként, Áder János 53. születésnapját, s így az elmaradt Schmitt Pál elnöki 70. születésnap (május 13.) helyett, mégiscsak meg lesz tartva egy köszöntő ünnepség, csak immáron már más személy részére.

A hírek szerint nem csak új honlapja, de új struktúrája és személyi állománya is lesz a KEH-nek, ezzel immáron 2 éven belül a második nagy átalakítást élik meg a hivatal dolgozói. Ez természetes, hiszen a hivatal az elnök személye körül szerveződik, s ezzel ő a legfontosabb, aki egyben is tartja azt. Ha új elnök jön, mint most, akkor az ő saját igényei és preferenciái szerint fogja felépíteni a hivatalát. Az első személy, aki biztosan követi őt a Sándor-palotába, az Altorjai Anita, aki Áder sajtófőnöke és kommunikációs igazgatója lesz. Altorjai volt Áder házelnöki mandátuma óta – 1998 és 2002 között lett – az Országgyűlés sajtófőnöke, amely posztot a mai napig is betölti. Remélhetőleg Altorjai segít majd neki abban, hogy a hazai és a nemzetközi sajtóval való viszonya is kiegyensúlyozott és harmonikus legyen, mert ez lesz elnökségének egyik legfontosabb kritikai pontja. Remélhetőleg hasonló kellemetlen szituációktól meg tudja majd védeni:

A rábaközi Charles Bronson. Miért westernhős? Folklórizálódás, emberközelibb, humorosabb arc

Csapody Miklós MDF-es képviselő nevezte el Áder Jánost „csornai Charles Bronsonnak”, a Fideszbe belépő volt MDF-eseket pedig megélhetési politikusoknak még 2006-ban. Az apropó az államfőválasztás volt, amikor Áder állítólag zseniális taktikai húzással, az átszavazókat lebuktatva, saját frakcióját pedig visszafogva, az ellenzék által javasolt Sólyom Lászlót emelte trónra – összesen három pluszszavazattal. Áder olyannyira elfogadta a ráakasztott nevet, hogy a 2006-os tavaszi kampányzáró Kossuth téri nagygyűlésen „csornai Charles Bronsonként” mutatkozott be a közönségnek.

Áder János, jogászként bizonyára nem lesz olyan gyorskezű, ami a törvények szentesítését illeti, mint elődje Schmitt Pál. Az is igaz, hogy számára már nincs olyan törvénydömping, ami ezt indokolná. Jogászként és aktív törvényalkotó politikusként szúrósabb szemmel fogja megvizsgálni a hozzá benyújtott javaslatokat, de ne legyen senkinek sem kétsége, hogy nem ő lesz a legfőbb ellenzéke a Fidesz-KDNP többség által alkotott kormánynak és törvényhozásnak. Ha már hiánytalanul elolvassa és végigtanulmányozza a hozzá beérkező parlamenti törvényjavaslatokat, akkor már nagyobb ellenállást biztosított, mint elődje. Megítélésem szerint, hivatali ideje alatt bizonyára lesz olyan törvény, amit vagy visszaküld az Országgyűlésnek, vagy az Alkotmánybírósághoz normakontrollra, de ezek inkább csak szimbolikus jelentőségűek lesznek. Ezzel is bizonyítva önállóságát és politikai értelemben független mivoltát. Talán a környezetvédelem, lehet az egyik fontos ügye, amelyet mint elnök képviselni fog. E témakör határozta meg brüsszeli tevékenységét is, ahol a cianid okozta tiszai katasztrófa ellen emelte fel szavát és próbált meg a hasonló katasztrófák megelőzése érdekében, az Európai Parlamentben jogi lépéseket kezdeményezni.

A rábaközi ember, aki tisztességes, egyszerű, de humor nélkül nem tud élni

Tulajdonképpen az én földimnek is tekinthető Áder János, mivel apai nagymamám családja Csornától alig 20 kilométerre fekvő Beled községből származik. Sőt nagymamám legfiatalabbik öccse, Jóska bátyja, még mindig a családi házban él és dolgozik, jócskán 80 év felett is, őrzi a régi családi tűzhely melegét. Maga intézi az ügyeit, a ház körül a kiskertet, mindig van nála friss paradicsom és finom paprika. A szomszéd faluból, Szilről a finom péksütemény sem hiányozhat, melyet rendelésre házhoz hoznak. Szigorú napirend és beosztás szerint él, amiből nem hiányozhat a vasárnapi istentisztelet sem, de a helyi közösségi élet központját jelentő, vendéglátó helyiség sem. A rábaközi emberek tényleg szorgalmasak, szerények, tiszteletre méltóak, de a szegénység nem azt jelenti, hogy humor nélkül élnének, sőt. Egyszerű embereknek tűnhetnek első látásra, de az egyszerűség egyben tisztasággal, felelősséggel és eleganciával is párosul.

„Teher alatt nő a pálma!” – Talán ez a legmegfelelőbb kifejezés Áder János politikai pályafutására, remélhetőleg, most is elég nagy lesz a teher, ami alatt újra nőni fog tudni. Erre jó példa, mikor még a 2009-es EP választási kampányban keresték meg külföldi újságírók, hogy nyilatkozzon jövőbeli tevékenységének főbb prioritásairól. Akkor azért zavarba lehetett hozni, egy ilyen egyszerű kérdéssel is. Ezen videót azért teszem itt közzé, hogy láthassuk, mekkora fejlődésen ment keresztül Áder János az elmúlt három év alatt. Remélhetőleg nemzetközi, diplomáciai közegben tevékenykedve, sikerült egy kicsit a nyelvtudásán is csiszolni, ami azért nem haszontalan köztársasági elnöki mandátuma idején sem. Elődjének e képességeit és jártasságát nem lenne baj, ha valamilyen formában át tudná venni. Köztársasági elnökként legfontosabb feladata, az alaptörvény védelme mellett, a reprezentatív megjelenések, látogatások megtétele továbbá ünnepi beszédek, fogadások tartása, amihez a saját tartalom már nem hiányzik ugyan, de a formán viszont még érdemes lenne egy kicsit finomítani. Lehet, hogy csak a bajusz nem engedi olyan könnyen elmosolyogni? Kár, a jövőben jó lenne többet mosolyogva látni.

Fotók: © MTI, © Bánkuti András, © Tuba Zoltán, © Túry Gergely, © ader.fidesz-eu.hu
Videók: © index.indavideo.hu, © Youtube

Cikk megosztása

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, vagy iratkozz fel hírcsatornánkra, hogy mindig a leghamarabb kapd meg a legújabb cikkeket!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*