Fiatalok tudósítanak önkéntesen a magyar EU-elnökség óta – Youngsters report voluntary since the Hungarian EU Presidency

2018. január. 23., kedd

Szürke elnöklést kívánok, Uraim!

Szerző:
2011. január 7.
ROVAT: Általános Ügyek

Bár az úgynevezett trió rendszer miatt homályosabb a határ egy-egy ország elnökségének ideje és teljesítménye között, ez nem ment fel egyetlen országot, így Magyarországot sem az alól, hogy következetes és megbízható elnöke legyen az Európai Uniónak.

„Villogásra” valószínűleg kevesebb az esély, mintha mi tudnánk nyitni egy ilyen triót, jelen esetben azonban mi zárjuk, így napirendünk nem csak a csekély  gazdasági mozgástér miatt lefektetett. Martonyi János szerint azonban így is lehetőség egy általa „magyar agendá”-nak nevezett elképzelés megvalósítására, rögtön hozzátéve és nem feledve, hogy az EU-s elnökség nem az egyes nemzeti igények érvényesítését szolgálja. Inkább azt nevezhetnénk nemzeti érdeknek jelen esetben, ha a külvilág egy kiszámítható és kiegyensúlyozott, nagyobb meglepetésektől és döntési képtelenségektől mentes elnökségként értékelné időnk lejártával a ténykedésünket. Csehország példája talán a legjobb erre, amely azt is megmutatta, hogy a közvélemény mennyire ítélkező is tud lenni, ha még az általa annyira nem is ismert belpolitikai helyzetről van szó, erre is vigyáznunk kell tehát.

Gyakran elhangzó kérdés: hogyan lehetne közelebb vinni az EU-s elnökséget az emberekhez? Ha hatékonyabb kommunikációval megértetné(n)k velü(n)k: rólatok van szó. Ehhez gyakorlatiasabb és kevésbé száraz interpretálásra van szükség az összeurópai érdekek kommunikációjában. Oroszország (egyszer Ukrajnával karöltve) például már kétszer is okot adott arra, hogy egész Európa fejével gondolkodjunk. Ezek az orosz-grúz konfliktus és az orosz-ukrán gázvita voltak. Olyan ügyek melyeknél megkerülhetetlen egy egységes európai álláspont (épp ennek nehézsége okán azonban nem kívánok Magyarországnak egy hasonló konfliktust az elnökség idejére) és főleg olyan ügyek melyeknél a megfelelő kommunikációval jobban lehetne tudatosítani az Európai Unió fontosságát. Bár a gázvita végül nem érintett lakossági gázfogyasztókat és sokan legyinthetnek, hogy Grúzia messze van, először is nem tudhattuk előre, hogy az ipari mennyiségben gázt használóknál megáll a fogyasztás korlátozása, másodszor pedig a grúz konfliktus megmutatta, hogy micsoda biztonságot jelent a nyugati világhoz tartozni. Mindezeket mindennapi szinten, közérthetően, a lehetséges következményeket higgadtan mégis érdekesen, de nem riogatóan megfogalmazni talán nem könnyű, de nem is lehetetlen.

Fiatal tudósítóként tehát én az embereket közvetlenül érintő ügyeket tartanám leginkább számon és próbálnám érdekesen és úgy tálalni, hogy aki olvassa/hallja érezze is: köze van hozzá. Közhelyesen hangozhatok, de a közhelyek nem véletlenül igazak a legtöbbször. Úgy gondolom masszív háttértudással, elemezői készséggel és kellő empátiával, emberismerettel ezek a kihívások megugorhatók.

update: ezeket a gondolatokat még 2010. december elején írtam. Sajnos azóta már több ponton is sérültek a várakozásaim, természetesen a médiatörvényünk miatt. Nem kell ahhoz nekünk itt arról beszélgetnünk, hogy mennyire jogosak a külföldről érkező kritikák, hogy belássuk: a legkevésbé sem szerencsés így indítani. A szélesebb tömegek, de még döntéshozók is gyakran pár szóval tudnák csupán jellemezni az egyes európai országokat, egymást. Ez a pár szó most biztos a médiatörvénnyel kapcsolatban emlegetett jelzők lennének.

Cikk megosztása

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, vagy iratkozz fel hírcsatornánkra, hogy mindig a leghamarabb kapd meg a legújabb cikkeket!

Tudósító további cikkei


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*