Fiatalok tudósítanak önkéntesen a magyar EU-elnökség óta – Youngsters report voluntary since the Hungarian EU Presidency

2017. november. 21., kedd

EU 4 you

Szerző:
2011. április 21.
ROVAT: Általános Ügyek

Lassan hét éve annak, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz, mégis sok ember a mai napig nem látja az európai uniós tagságban rejlő lehetőségeket. Pedig az egységes piac „tartópillérei” vagyis a négy szabadság – az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának – megvalósulásából az uniós polgárok rendkívül sokat profitálhat(ná)nak. Sokan viszont nem élnek ezekkel a lehetőségekkel, mert nem tudnak róluk és azt sem tudják, hogy hol kellene ezekről tájékozódniuk.

Nemrég indult egy új internetes portál, az eu4you, amely négy EU-s témában – tanulás, vállalkozás, támogatások, munkavállalás – nyújt széleskörű tájékoztatást és segít eligazodni az érdeklődőknek. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a portált, ahol a sok hasznos információn túl, gyakran felmerülő kérdésekre is választ lehet kapni. Ha valaki mégsem talál választ a kérdésére, felteheti azt a szerkesztőségnek küldött levelében.

Tanulás.
Az Európai Unió célja, egy versenyképes térség kialakítása, ennek kulcstényezője pedig a tanulás. Ezért rendkívül sokat fordít a képzések színvonalának növelésére, a felsőoktatási együttműködés elmélyítésére, a harmadik országokkal való kapcsolatfejlesztésre. Az EU 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó programja „az egész életen át tartó tanulás” (lifelong learning) névre hallgat. Ennek keretében az Unió mintegy 1 065 millió eurót különített el különböző, tanulással kapcsolatos projektek támogatására.

Ezek közé tartozik a Comenius, Grundtvig, Leonardo da Vinci program, de talán a legismertebb az Erasmus. Nekem is az egyetemi éveim alatt volt először lehetőségem arra, hogy közvetlenül profitáljak az EU által nyújtott lehetőségekből: az Erasmus program keretében fél évet Párizsban tanulhattam. A kint töltött szemeszter alatt megismerkedhettem a francia oktatási rendszer sajátosságaival, csiszolhattam nyelvtudásomat, barátokat szereztem a világ minden részéről, és egy kicsit belemerülhettem a kultúra fővárosának szédítő életébe. Uniós állampolgárként pedig ingyen bejárhattam Párizs valamennyi múzeumát.

Sok más csoporttársam is részt vett a programban, így bizton állíthatom, hogy az alapképzés három évéből a külföldön töltött félév a legemlékezetesebb és az egyik leghasznosabb a diákok számára. A Bizottság új programja, az Erasmus Mundus pedig azt is lehetővé teszi, hogy az egyetemisták a mesterképzés mind a négy félévét külföldön töltsék. A program keretében 2004-2008 között az európai intézmények 103 közös Erasmus Mundus mesterképzést hoztak létre, és több mint 6000 Európán kívüli és 1000 európai hallgató részesült ösztöndíjban. A jelenlegi 2009-2013 között időszakban pedig közel 1 milliárd euró a program költségvetése.

Vállalkozás.
A tőke szabad áramlása lehetővé teszi, hogy az EU állampolgárai szabadon alapítsanak vállalkozást és folytassanak gazdasági tevékenységet bármely tagállamban. Az egyes országok vállalatalapítási szabályai azonban eltérőek lehetnek, ezért ezeknek érdemes utána nézni. Természetesen a vállalkozások is számos támogatást kapnak az EU-tól. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, illetve a közös agrárpolitika kínál többféle pályázati lehetőséget a vállalkozóknak. A Többéves Vállalati és Vállalkozásfejlesztési Programmal pedig az EU a kis- és középvállalkozások számára nyújt külön támogatást versenyképességük növelése, adminisztrációs terheik csökkentése, és gazdasági környezetük javítása érdekében.
A tanulmányi programhoz hasonló az Erasmus fiatal vállalkozóknak csereprogram is. Ennek keretében az érdeklődők eltölthetnek egy fél évet egy hasonló profilú, de már tapasztalt európai vállalkozásnál. A programban bármely fiatal részt vehet, aki az elmúlt három év során hozott létre vállalkozást. A kint töltött idő alatt a pályázóknak lehetőségük van arra, hogy vállalatvezetési, üzletfejlesztési, és egyéb tippeket és praktikákat lessenek el külföldi kollégáiktól. A program sajnos még kevéssé ismert Magyarországon, amit az ügyben illetékes ITD Hungary átszervezése tovább nehezít.

Támogatások.
Az integráció első 20 éve alatt nem került szóba a regionális politika. Először 1972-ben a párizsi csúcsértekezleten kötelezték el magukat a tagállamok „a Közösségen belüli regionális és strukturális aránytalanságok csökkentésére” és 1975-ben állt fel az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Majd 1987-ben az Egységes Európai Okmány emelte be a regionális politikát a közösségi joganyagba. Az EU 1988 óta már 480 milliárd eurót áldozott a regionális politika keretében az elmaradott térségek fejlesztésére. Különösen az utolsó két bővítés óta nőtt a kohéziós politika szerepe, mivel a közép- és kelet-európai országok csatlakozása megnövelte a fejlettségbeli különbségeket az Unión belül. Jelenleg három alap áll a kohéziós politika rendelkezésére: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap.

Mivel a regionális politika célja a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatása, az alapokból már Magyarországnak is sok jutott. Emlékezzünk például a Kecskeméti utca és környékének (Egyetem tér, a Királyi Pál utca, a Veres Pálné utca) felújítására. A hosszú munkálatoknak egy kellemes hangulatú, autós forgalomtól mentes sétáló utca lett az eredménye. Az utca elején ágaskodó hatalmas tábla hívja fel a járókelők figyelmét arra, hogy a projekt az Európai Regionális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Az Európai Kohéziós Alap társfinanszírozása tette lehetővé a miskolci villamospálya korszerűsítését, a Gödöllői Királyi Kastély megújítását, az Egerszalóki Thermal Camping fejlesztését is. És ez csupán néhány példa azon projektek közül, amelyek az uniós támogatás nélkül nem valósulhattak volna meg. Nem hiába fogalmazott úgy Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a kohéziós politika jövőjéről szóló konferencián, hogy „Magyarország az EU kohéziós politikája nélkül nem tartana itt 2011-ben”.

Munkavállalás.
A személyek szabad mozgása lehetővé teszi, hogy az EU állampolgárai bármely más tagállam területén diszkrimináció- és korlátozásmentesen vállalhassanak munkát. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés ugyanis kimondja, hogy a munkavállalók szabadon jelentkezhetnek állásokra, szabadon mozoghatnak és tartózkodhatnak más tagállam területén munkavállalás céljából, és a munkavállalást követően az adott ország területén maradhatnak.
Ha valaki kedvet kapott és szeretne külföldre menni, de nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, hol találjon munkát, érdemes ellátogatnia az EURES honlapjára. Az EURES hálózat célja ugyanis, az Európában elérhető szabad munkahelyek és szabad munkaerő felmérése, közzététele. Az EURES honlapján lehet utánanézni annak is, hogy egy adott tagállamban milyen feltételek mellett lehet munkát vállalni. A munkaadók és a munkavállalók számára is számos praktikus információt nyújt az oldal, így mindenképp ajánlott itt tájékozódni a külföldi munkavállalás előtt.
Mivel a szabad piac megvalósulása még nem zökkenőmentes, előfordulhat, hogy a külföldre érkezőknek különböző nehézségekkel kell szembenézniük. Probléma merülhet fel például a diploma vagy szakképesítés elfogadása körül, gondok támadhatnak a munkavállalási jogokkal, a társadalombiztosítással kapcsolatban, akár a tartózkodási engedély megszerzésével. Az ilyen jellegű problémák orvoslására pedig a SOLVIT hálózathoz fordulhat.

Láthatjuk tehát, hogy az EU számtalan lehetőséget kínál polgárainak a tanulás, munkavállalás, vállalkozás és a támogatások, de további más területeken is. Ezekről bővebben az eu4you oldalán olvashat.

Cikk megosztása

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, vagy iratkozz fel hírcsatornánkra, hogy mindig a leghamarabb kapd meg a legújabb cikkeket!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*