Fiatalok tudósítanak önkéntesen a magyar EU-elnökség óta – Youngsters report voluntary since the Hungarian EU Presidency

2018. július. 23., hétfő

A magyar elnökség múltja és jövője

Szerző:
2011. április 8.
ROVAT: Általános Ügyek | CÍMKÉK: ,

Elérkeztünk a magyar soros elnökség félidejéhez. Ez az időpont lehetőséget adhat az eltelt három hónap értékelésére, valamint a következő három hónap esélyeinek, kihívásainak az elemzésére.  Ezt az alkalmat a Budapesti Corvinus Egyetem is kihasználta: a T-Kari Napok rendezvényen megtartott előadások közül kettő ezzel a témakörrel foglalkozott. Április 4-én Kardosné Dr. Kaponyi Erzsébet, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója, Dr. Lánczi András, a Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének vezetője és Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős helyettes államtitkára beszéltek az előző három hónap sikereiről és kudarcairól.

Az előadásra ellátogatók először megtudhatták Kardosné Dr. Kaponyi Erzsébettől, hogy mit is jelent az Európai Unió Tanácsának elnökének lenni, majd pedig, hogy Magyarország milyen típusú feladatokat lát el az elnökségi félév alatt.  A magyar kormánynak egy stratégiát kell kidolgoznia, hogy milyen ügyek kerüljenek a Tanács elé, valamint egy programot kell kialakítania, mely tartalmazza, hogy milyen tanácsülések mikor kerüljenek megrendezésre. Ezenkívül mindig az adott soros elnök tervezi meg az aktuális eseményeket is figyelembe véve a COREPER I, II, valamint a munkacsoportok üléseit. Mindezek ellenére azonban az elnökség legfontosabb feladata az említett üléseken való kompromisszumépítés, ugyanis a Tanácsban megszokott minősített többségi döntéshozatalhoz szükség van a tagállamok közötti egyetértésre.

Az elmúlt három hónap értékelése

„Az első három hónap úgy haladt, ahogy terveztük” – árulta el Ódor Bálint. Olyan fontos kérdésekben döntöttek, mint például a hatos jogszabály, a KAP (Közös Agrárpolitika) jövőjéről szóló megállapodás vagy az európai szabadalom ügye. Ez azért fontos, mert az említett ügyeknek hosszú távú hatásai is vannak. Lánczi András szerint nagy jelentősége van annak, hogy Magyarország az elnökség során megmutathatja magát, valamint, hogy az országban élők többet hallhatnak az uniós ügyekről. Arra azonban kevesen számítottak, hogy a magyar belpolitikai ügyek, mint például a médiatörvény, ilyen mértékben fognak az európai uniós színtérre kerülni. A Corvinus oktatója még azt is kiemelte, hogy meglepő módon a sok találkozó miatt Budapest közlekedése nem bénult meg. Ennek az is lehet az oka, hogy nem csak Budapesten, hanem Gödöllőn, Balatonfüreden és Debrecenben is rendeznek eseményeket, találkozókat. Ez azért kiemelkedő, mert így ennek az a belpolitikai üzenete, hogy a soros elnökség az egész ország ügye, nem pedig csak Budapesté.

Ódor Bálintnak az előadás vége előtt egy konferenciára kellett mennie, így a romastratégia és a horvát csatlakozás kérdéséről már Urkuti György, a Külügyminisztérium EU-elnökségi kommunikációs főosztályának vezetője beszélt. A romák helyzetének megoldása egy feszítő kérdéskör, mivel nem csak Magyarországot érinti. Urkuti kiemelte azt is, hogy az Európai Uniónak itt csak egy kiegészítő szerep jut, mivel a legfontosabb feladat a nemzeti stratégiák összehangolása, ami már tagállami hatáskörbe tartozik. Horvátország csatlakozása nemcsak a gazdasági kapcsolatok miatt fontos Magyarországnak, hanem azért is mert ez az ország lehet a nyugat-balkáni térség stabilizációs pontja. Itt viszont problémát jelenthet, hogy nem minden tagállam érdekelt a horvát csatlakozásban, valamint, hogy még mindig vannak olyan pontok, amelyeket Horvátország még nem teljesített.

Lánczi András szerint a legfontosabb kérdés most az EU talpon maradása, így az euró kérdése, a versenyképesség és a munkahelyek számának növelése minden mást felülír. Kiemelten kezelné még a demográfiai problémákat, az ivóvíz, az élelmiszerbiztonság kérdését, valamint az önkéntességet és a fiatalok mobilitását. Az intézetvezető szerint a romák integrációjánál újdonság, hogy az Európai Unió felismerte, hogy ez már nem magyar sajátosság, hanem minden tagállamot érint. Fontos még azonban az is, hogy az integráció kölcsönösségen alapuljon, vagyis, hogy maguk a romák is részt akarjanak venni benne.

Botrányok és váratlan helyzetek

Ódor Bálint a médiatörvény kapcsán érdekességként jegyezte meg, hogy 2011. január 17-én az elnökségi program Európai Parlament előtt való bemutatásán a képviselők magával az elnökségi programmal nem foglalkoztak, hanem inkább kritikákat fogalmaztak meg a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. A helyettes államtitkár szerint a jó megoldást alkalmazták a probléma kezelésére – az Európai Bizottság átvizsgálta a törvényt, Magyarország pedig alkalmazta a módosításokat. Lánczi András felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy eddig még nem volt példa arra, hogy az elnökséget betöltő tagállam az elnöksége ideje alatt megújítsa az alkotmányát. Még azonban az sem volt jellemző, hogy egy ország demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezzék. A félévnek nem arról kell szólnia, hogy a demokrácia veszélyben van, hanem magáról az elnökségről, az ügyekről. Ennek érdekében az országnak a magyar érdekek mentén kell együtt haladnia az EU-val.

Az észak-afrikai forradalmak, valamint a Japán katasztrófa esetében Ódor szerint Magyarország megfelelően cselekedett, a gyors és azonnali lépéseken, valamint az ügyek elfogulatlan vitelén van ugyanis a hangsúly. Ezekben az ügyekben azért is volt új a magyar elnökség helyzete, mivel a Lisszaboni Szerződés okozta változások a közös kül-és biztonságpolitika területén még az eddigi elnökségek alatt nem voltak aktuálisak.

A másik előadáson Hegedűs Dániel, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatók Közalapítvány munkatársa és az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, valamint Kégler Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének munkatársa beszélt  a soros elnökség lehetőségeiről, kihívásairól, valamint az országunk helyéről az EU-ban.

Kötelezettségek, prioritások

Hegedűs Dániel szerint az mindenképpen igaz, hogy az elnökség egy kötelezettség, azonban vannak jelentős kompatibilitási problémák. Ez leginkább a hatos jogszabály kapcsán jelent meg, mivel ugyan Magyarországnak nagy szerepe volt az említett szabályozás létrehozásában, azonban mégsem csatlakozott hozzá. Ehhez kapcsolódik a kétsebességes EU gondolata is, ugyanis itt már nem régi és új tagállamokban kell gondolkodni, hanem inkább tagállamokban, amelyek megfelelnek a monetáris gazdasági kormányzásnak és amelyek nem. Ebből a szempontból Magyarország önként csatlakozott a második csoporthoz.

Kégler Ádám szerint a 2004-es év és a tizek csatlakozása nagy kihívást jelentett az EU számára, mivel annak a kialakítására van szükség, hogy a 27 tagállam egy szinten, együtt oldja meg a felmerülő kérdéseket, ügyeket. Ennek ellenére a 2008-as pénzügyi válság is megmutatta, hogy az államok inkább a saját területükön kezelik a problémákat.

A magyar prioritások kapcsán Kégler kiemelte, hogy az nem jelent veszteséget, ha június 30-ig nem fejezik be a horvát csatlakozási tárgyalásokat, mivel az a fontos, hogy elkezdődtek a tárgyalások és, hogy a nagy részét az elnökség végére lezárják. Románia és Bulgária Schengeni csatlakozásának a Nagyvárad és Debrecen között dolgozók szempontjából is nagy szerepe lenne, ugyanis a határok eltörlése miatt könnyebbé válna a munkavállalás és az ingázás. Hegedűs szerint Horvátország 2018-ig nem lesz az EU tagja, mivel mindig lesz olyan probléma, mint például a korrupció, amit fel lehet mutatni a horvátokkal szemben. Az előadók elismerték, hogy a hatos csomag elfogadása nagy jelentőségű, mivel ettől függ a Stabilitási és Növekedési Paktum jövője, valamint mert ez az a terület az, amelyen Magyarország letett valamit az asztalra. A magyar elnökség másik jelentős prioritása, a romák integrációja terén Hegedűs elmondta, hogy az jelenti a problémát, hogy a kérdés a szociális portfólióból átkerült az alapjogi kérdésekhez, aminek köszönhetően azonban nem lehet nagy előrelépésekre számítani. A romák Franciaországból való kitoloncolása esetében ugyanis Franciaországnak egyéni kártérítéseket kellett volna fizetnie, ez azonban nem történt meg, mert az ügyet nem terelték jogi útra.  2005 és 2008 között ugyanis, amíg szociális kérdésként kezelték a romák integrációját, akkor egy jól működő romapolitika volt jellemező az Európai Unióban. Az áthelyezéssel viszont az volt a baj, hogy Viviane Reding, uniós alapjogi biztos nem is tudta, hogy mit kezdjen az üggyel, mivel eredetileg nem az ő hatáskörébe tartozott.

Negatív hatások

Hegedűs Dániel szerint az elmúlt három hónapban sok olyan konfliktusos kérdést kinyitottak, amelyeket nem kellett volna – ilyen volt például az alkotmány és a kettős állampolgárság kérdése. Ezekben az ügyekben Románia, Szlovákia és Ukrajna is kritikus Magyarországgal szemben. Az országnak azonban az ilyen ügyekben tekintettel kell lennie a nemzetközi környezetre is, ugyanis könnyen támogatók nélkül maradhat. A médiatörvényt érő külföldi bírálatoknak ugyan a gazdaságra, a befektetésekre nem volt hatása, azonban a kormány imidzse miatt mégis fontos szerepe volt. Az ügy a kormány hiteltelenségét jelentette, ami összekapcsolható a romakérdéssel is. Hiába küzd Járóka Lívia, Európai Parlamenti képviselő a romák ügyéért, ha az országban roma gyilkosságok történnek. Ez ugyanis hiteltelenné teszi a romák integrációjáért való küzdést.

A Keleti Partnerségi találkozó lengyel elnökségi idejére való átcsúsztatását Kégler Ádám szerint sokféleképpen lehet magyarázni. Az eredeti időpontban Lengyelországban megrendezett találkozó, amelyen Barack Obama is részt fog venni, kapcsán azonban két érdekes dologra is felhívta a hallgatóság figyelmét: egyrészt a legtöbb lengyel Chicagóban lakik, másrészt 2012 novemberében választások lesznek az Amerikai Egyesült Államokban. Így az amerikai elnök lengyelországi látogatása a kampánykörútjának a részeként is tekinthető. Hegedűs Dániel azt is elárulta, hogy 2010 decemberében Lengyelország jobban fel volt készülve a július 1-jén kezdődő elnökségére, mint Magyarország a január 1-jén kezdődőre, ráadásul a lengyel elnökségi honlap hamarabb működött, mint a magyar. Ennek alapján elmondható, hogy Lengyelország hitelesebb, több tartalmi elemmel képes feltölteni a Keleti Partnerségi csúcsot. Hegedűs kihangsúlyozta, hogy ennek a csúcsnak a megrendezését nem elveszítettük, hanem lemondtunk róla.

Erős Magyarország

A két előadó egyetértett abban, hogy nehéz meghatározni, hogy Magyarország milyen erős az Európai Unión belül. Kégler Ádám kihangsúlyozta, hogy a tagállamok erőssége, szerepe az aktuális problémák fényében állandóan változik. Ennek ellenére Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság meghatározó szerepet játszik az EU-ban. Hegedűs pedig azt emelte ki, hogy ugyan Magyarország technokrata szinten erős, azonban a szakpolitikai szinten nem az. Ennek az az oka, hogy az országban nem alakultak ki szakpolitikai színterek, sőt a legtöbb politikában, például az agrár területén, hiányoznak a nemzeti stratégiák.

A két előadó arról is beszélt, hogy mi az amin változtatnának a következő három hónapban. Kégler Ádám ráirányítaná a figyelmet a technikai ügyekre, amelyek ugyan szárazabbak, de fontos lenne megismerni őket, valamint megismertetné a lakossággal, hogy ez egyes uniós ügyek milyen változtatásokkal járnának az ő életükre nézve. Hegedűs Dániel pedig nem kezelné külön a magyarországi és az uniós ügyeket, hanem inkább egy kalap alá venné a brüsszeli és a magyar ügyeket. A fejlődés érdekében fontos lenne, ha a női foglalkoztatással és a fiatalok jövőjével is többet foglalkoznának.

Fotók: Dancsó Péter

Cikk megosztása

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, vagy iratkozz fel hírcsatornánkra, hogy mindig a leghamarabb kapd meg a legújabb cikkeket!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*