A tapasztalatszerzés fontos a képzési rendszerben illetve az abból kikerülő fiatalok életében, legyen az kötelező gyakorlat vagy önként vállalt tapasztatszerzés a magán, civil vagy közszférában. A válság kapcsán a fiatalokat az átlágnál jobban sújtó munkanélküliség és az elhelyezkedés szempontjából is fontosnak tartjuk, hogy felszólaljunk a fiatalok érdekében. Az Európai Ifjúsági Fórum – YFJ ennek érdekében Charta formájában foglalja össze a minőségi gyakornoki programok követelményeit. Ezt ajánljuk minden érintett és gyakornokakat alkalmazó cég, oktatási intézmény és közintézmény figyelmébe. Ezenkívül várjuk a fiatalok tapasztalatait és visszaélésekkel kapcsolatos jelentéseit is az FDE elnökségében, szabados.viktor (@) fde.hu címen.

A Charta a tanulási lehetőséget tartja fontosnak egyértelműen megnevezve a gyakornoki szerződések és a jogi keret szükségességét és elutasítja azt a bevett gyakorlatot, amikor fizetett munkaerő helyett alkalmaznak ingyen munkerőként gyakornokokat. Magyarországon például akár a közszférában is bevált gyakorlat a 6 hetes fizetetlen gyakornoki időszakot túllépve, két egymást követő 6 hetes vagy annál rövidebb megállapodás alkalmazása.

Ahogy az EU-elnökségi ifjúsági összekötői programban egyik tagszervezeten keresztül, úgy most is az Európai Ifjúsági Fórum – YFJ kampányában a magyar együttműködő partner a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesülete – FDE.

2011 júniusában az Európai Ifjúsági Fórum – YFJ online felmérését is támogatta az FDE, így a felmérésben magyarországi visszajelzések is megjelenhettek a fiatalok gyakornoki tapasztalatait összegezve. Az FDE támogatja a Charta tartalmát és a kampány támogató szervezetei közt is megjelenik. Az FDE tagszervezetein belül és azon kívül bármilyen ifjúsági szervezettől és közvetlenül a fiataloktól is vár minden észrevételt, további konkrét tapasztalatokat, felvetéseket. Ezenkívül felkérjük a magyar EP képviselőket is, hogy a 31 többek közt osztrák, német, spanyol, finn, francia és holland képviselőtársukhoz hasonlóan támogassák a Chartát.

A korábbi felmérésre való felhívás:
Te is voltál már gyakornok? Oszd meg tapasztalataidat!
http://elnoksegtudositoi.eu/rovatok/oktatas-ifjusag-kultura-es-sport/te-is-voltal-mar-gyakornok/
2011. június 21.

A kutatás eredményei és az Európai Ifjúsági Fórum – YFJ szakmai kiadványa is elkészült a témában: Interns Revealed, 2011
http://www.youthforum.org/images/stories/Documents/YFJ_InternsRevealed_WEB.pdf

A megfogalmazott tapasztalatok és igények kapcsán a Fórum egy európai Chartát fogalmazott meg szervezeteivel és partnereivel együtt. A Charta angol nyelven elérhető: The European Quality Charter of Internships and Apprenticeships
http://qualityinternships.eu/wp-content/uploads/2012/01/internship_charter_EN.pdf
http://qualityinternships.eu

A Felsőoktatási Diákszerveztek Egyesülete – FDE több európai ifjúsági folyamat és akció magyar képviselője a fiatalok európai képviseletével az Európai Ifjúsági Fórummal – YFJ együttműködésben:
-EU-elnökéségi ifjúsági összekötői projekt AEGEE-Budapest tagszervezetén keresztül
-országos, független, fenntartható és transzparens Nemzeti Ifjúsági Tanács kezdeményése
-strukturált párbeszéd a fiatalokkal Nemzeti Munkacsoport koordinálása
-Merre tartasz? – Mi lesz belőled? fiatalok helyzete az új EU költségvetés fényében www.whereareyouthgoing.eu
-A minőségi gyakornoki helyekért tett erőfeszítések, Európai Charta http://qualityinternships.eu

MTI Elfogadhatatlan, hogy fiatalok gyakornokként kávét főzzenek vagy éppen ingyen munkaerőként használják őket

Diplomán túl – Fizessék meg a gyakornokokat!

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Magyarország polgárai! Kölcsey Ferenc, aki maga is országgyűlési követ volt, s akit Deák Ferenc is példaképének tartott, négy szócskát üzen nekünk, mai magyaroknak. Ezt a négy szót. „A haza minden előtt.” A haza minden előtt.” /dr. Áder János parlamenti beszédének zárószavai, 2012.05.02./

A Magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, már az első fordulóban megválasztotta köztársasági elnöknek dr. Áder Jánost. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet majd újraválasztani. Orbán Viktor nem követte Angela Merkel, német kancellár példáját, ahol sikerült egy hasonló elnöki kudarcot követően – igaz Berlinben már a második elnöki bukás történt az elmúlt két év során – minden politikai párt által támogatott, konszenzusos jelöltet találni, aki a pártpolitikai érdekeken túlmenően is képes megtestesíteni a nemzet egységét és megerősíteni a köztársasági elnöki intézménybe vetett társadalmi bizalmat.

Nagy ívű bemutatkozó beszéd, retorikai kimértség, történelmi idézetek és a teljesítmény tisztelete

Az immáron megválasztott köztársasági elnök, dr. Áder János első elnöki beszédéről érdemes néhány szót szólni. Retorikai értelemben jól és alaposan felépített beszéd volt. Ebből is látszik, hogy már egy ideje készült erre a felszólalásra, korábban, mint mi azt gondolhatnánk. A tisztelet és a köszönet szavai után József Attilát idézte: „a múltat be kell vallani”. Értelmezhető úgy is, hogy elődje, Schmitt Pál incidensére utalhatott, miszerint ha nem vallja be valaki az elkövetett hibáit, az előbb utóbb ki fog derülni. Kiemelte és felhívta a figyelmet a teljesítmény megbecsülésére és tiszteletére. Majd Deák Ferencet a „haza bölcsét” idézte, aki valószínű hivatali ideje alatt is egyik legfontosabb példaképe marad: „Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni.” Deák Ferenc nyomán talán sikerül neki egy új kiegyezést létrehoznia, ahol Magyarország egyik fele kiegyezik a másik felével, szükséges és hasznos lenne, az biztos.

Ezután a rendszerváltást követően megválasztott korábbi négy köztársasági elnök első parlamenti beszédéből idézett, ami azt tükrözi, hogy hivatali elődeinek hitvallásából is meríteni próbál. Az megállapítható, hogy pártpolitikai hovatartozásától függetlenül beszélt és azt a benyomást keltette, miszerint semleges és igazságos szeretne mától maradni. Fontosnak tartotta az összefogást, egymás tiszteletét és a valós párbeszédet. A bemutatkozó beszéd meghatározó eleme volt az egyéni és a közösségi teljesítmény elismerésére való felhívás. Miszerint mindenkinek meg kell becsülnie a saját és mások teljesítményét. Nem feledkezett meg Széchenyi Istvánról sem, akinek 1825. november 3-án keltezett Napló bejegyzését idézte: „A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.” E napon ajánlotta fel Széchenyi birtokai egyéves jövedelmét egy tudós társaság, az akadémia létrehozására. Áder szerint a kérdés ma is az, mint 1825-ben volt, hogy az önzetlenséget és az egyedülálló teljesítményt, miért nem becsüljük meg és értékeljük megfelelően. Helyette Magyarországon az önérdek, a széthúzás és az irigység virágzott és talán még ma is virágzik. – teszi fel a kérdést Áder. Ezzel rátapint nemcsak a 19. századi, hanem a mai Magyarország, egyik legégetőbb problémájára is.

Üzent Áder János a külföldnek is: “Szólítom a velünk szomszédos országok népeit, és velük együtt szólítom európai uniós és NATO-beli szövetségeseinket, és innen üzenem nekik, barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tőlük”. Ezek szerint egyértelmű, hogy határozott kiállásra törekszik a nemzetközi kapcsolatokban is. Bár a beszéd fő üzenete az összefogás volt, az új államfő azt is egyértelművé tette, hogy teljes mértékben elkötelezett az új alaptörvény mellett. A külső szemlélő számára észrevehető, hogy még zavarban van – a 22 éves politikai szereplési rutin ellenére is – erre utalhat, hogy gyakran iszik vizet első beszéde közben. A beszéd teljes szövege itt elérhető.

Pragmatikus, száraz, szürke,  jogász ember, kicsit szigorú, de megpróbál barátságosabb lenni

Áder János a rendszerváltást követő 5. köztársasági elnök. A legfiatalabb (53 éves) elnök, aki a rendszerváltás óta betöltötte e posztot, 10 évvel fiatalabb, mint Sólyom László 2005-ben megválasztott államfő. Áder az első olyan pártpolitikus – aki közéleti pályafutását és életét is kizárólag egy pártnak, a Fidesznek köszönheti – akit államfőnek választottak. Áder János a második olyan elnök, aki az Európai Parlamentből érkezett és a harmadik, aki korábban a házelnöki pozíciót is betöltötte. Államfőként ő a negyedik, aki jogász végzettséggel rendelkezik. Mint eddigi összes elődje, ő is doktori címmel költözik a Sándor-palotába, remélhetőleg azzal is távozik, mint ahogy jogi doktor elődei kivétel nélkül tették.

Áder János az első köztárasági elnök, aki az új alaptörvény rendelkezései szerint lép hivatalba. Első beszédében ezt vallja az új alaptörvényről, melynek éber őre lesz: „Meggyőződésem, hogy az új alaptörvényünk minden tekintetben megfelelő irányt és kereteket jelöl ki számunkra ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a 21. század alapkérdéseire és kihívásaira.”

A Fidesz–KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta elnökké választani Áder Jánost, aki mellett nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlását.

Az MSZP-frakció tagjai a szavazólapokat sem vették fel. A Jobbik elnöksége úgy döntött, hogy képviselői részt vesznek az államfőválasztáson, de nemmel szavaztak. Az LMP két héttel ezelőtt jelentette be, hogy nem vesz részt az államfő megválasztásán.

A választás első fordulója eredményes volt, így Áder János 11 óra után néhány perccel letette a köztársasági elnöki esküjét. Az új államfő ezt követően mondta el első elnöki beszédét, majd ezzel véget is ért az Országgyűlés ülése. Áder János megválasztása után május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfői jogköröket addig a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök, Kövér László gyakorolja teljes jogkörrel.

A parlament a szerdai szavazással az alaptörvény azon követelményét teljesítette, amely szerint: ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani az új államfőt. Ezen határidő május 2-án járt le, mivel Schmitt Pál egy hónappal korábban, április 2-án jelentette be lemondását az Országgyűlésben, miután a SOTE szenátusa visszavonta doktori címét.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan „horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz. Kövér László, az Országgyűlés elnöke elismerte, hogy vonakodott az esetleges köztársasági elnöki jelöltségtől. A politikus a Hír TV Péntek8 című műsorában erről azt mondta: „hál’ Istennek, nem én leszek a köztársasági elnök”.

Áder János csornai gyökerei, a rábaközi ember, a Csornától-Brüsszelig ívelő politikai pályája

Áder János 1959. május 9-én született Csornán. 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón, 1989-ben őt delegálta a Fidesz az Ellenzéki és a Nemzeti Kerakasztal tárgyalásaira. A politikus 1990-től 2009-ig országgyűlési képviselőként dolgozott, az 1990-es országgyűlési, valamint az 1994-es országgyűlési és önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmánya elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke volt. Áder János az 1998-2002-es parlamenti ciklusban házelnökként tevékenykedett. A 2002. május 14-én megalakult Országgyűlésben előbb a Fidesz-képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságnak, 2010 októberéig pedig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012. január 23-tól alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának. Míg itthon csak a parlagfű ellen tudott fellépni, az EP-ben a tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulóján indulva a cianidos bányászat betiltásáért lobbizott, melynek eredménye egy parlamenti határozat elfogadása lett. Huszonhat évesen megnősült, felesége Herczegh Anita bíróként dolgozik, négy gyermekük van, apósa Herczegh Géza volt alkotmánybíró, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája.

2010-2012 között is Brüsszel-Budapest tengelyen – kicsit szerepcserében volt, nehogy abban maradjon…

Szájer József, EP képviselőhöz hasonlóan, aktív részvétellel tűnt ki, az elmúlt két év hazai törvényalkotási munkájában Áder János is. Míg kollégája az alkotmányozás folyamatát irányította, s ma már felesége, Handó Tünde az újonnan felállított – s Brüsszel által oly gyakran kritika tárgyává tett új hivatal, az – Országos Bírói Hivatal vezetője.

Áder János nevéhez fűződik a választási és az igazságszolgáltatási reformhoz kapcsolódó sarkalatos törvények kidolgozása és megalkotása. Neki köszönhető többek között, a 200 fő alatti parlamenti létszám megvalósítása, a kevesebb önkormányzati képviselői mandátum. A határon túl élők szavazati jogának a megadását biztosító új törvény, amellyel az EU-ban egy már általánosan biztosított jogot ad majd meg Magyarország a külhoni polgárainak. Az új választási rendszerben létrejöhet a 13 kisebbség parlamenti képviselete is. Az egyik legtöbbet vitatott része az új választójogi törvénynek az egyéni választókerületi körzetek újrarajzolása volt, mely jelentős mértékben javítja, biztosítja a jelenlegi kormányoldal nyerési esélyeit a jövő választásain is.

Az igazságszolgáltatási rendszer reformjával kapcsolatban, az új intézmények létrehozása – a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) és az Országos Bírói Hivatal – és azok újfajta jogkörei a legsarkalatosabb elemei az új törvényeknek. Brüsszelnek és az EU-nak itt vannak a legsúlyosabb aggályai, miszerint a független igazságszolgáltatást látják veszélyben az új szervezeti rendszerben, amely elég jelentős kritikát jelent. Ezzel kapcsolatban, a bírák előrehozott nyudíjazásáról, immáron az Európai Bíróságon folyik az eljárás Magyarországgal szemben. Pereskedünk az igazunkért?

Az megállapítható, hogy Áder János brüsszeli mandátuma ellenére, igen aktív maradt, ami a hazai törvényalkotást és kifejezetten, ami a kényes új rendszerek létrehozását illeti. Bizonyára e munkája, némileg elterelte a figyelmét a brüsszeli politikai tevékenységétől is, ami nem éppen a legjobb megoldás, ezt azért lássuk be. A másik kérdés, hogy ha ő dolgozta ki ezeket a kardinális, másképpen sarkalatos törvényeket, akkor miért nem tudta eloszlatni Brüsszelben, legalább kollégái körében – az EP-ben – az éles kritikát és a mítoszokat az új rendelkezésekről. Mivel ez a tevékenység nem jellemző egy európai parlamenti képviselőre, bizonyára kevesen tudták, hogy hol keressék a törvények kidolgozóját, pedig ott ült még tegnapig közöttük. Áder János saját EP honlapján, olvasható egy cikk a 2012. február 9-ei, brüsszeli közmeghallgatásról, amelynek címe: „Situation in Hungary” – a magyarországi helyzet volt. Ebben mélyen elemzi a magyar helyzetet és a saját törvényjavaslatait is, hiba csak ott van, hogy ezt is a magyar olvasó felé teszi, ami nem sokat segít Brüsszelben. Legalább ezt megtehette volna, ha már hivatalosan az Európai Parlamentben tevékenykedett képviselőként, és a konkrét tudás és információ birtokában, azért legalább erélyesebben is megpróbálhatta volna, a saját javaslatait és magyarországi reformtörvényeit a védelmébe venni. Ennek a belátható kudarcnak, mi lehetett az oka?

dr. Áder János, 2012. május 10 lép hivatalba, emiatt még a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja még mindig a hibernálás állapotában van, remélhetőleg május közepén újra életre kel. 2012. május 9-én ünnepli immáron megválasztott elnökként, Áder János 53. születésnapját, s így az elmaradt Schmitt Pál elnöki 70. születésnap (május 13.) helyett, mégiscsak meg lesz tartva egy köszöntő ünnepség, csak immáron már más személy részére.

A hírek szerint nem csak új honlapja, de új struktúrája és személyi állománya is lesz a KEH-nek, ezzel immáron 2 éven belül a második nagy átalakítást élik meg a hivatal dolgozói. Ez természetes, hiszen a hivatal az elnök személye körül szerveződik, s ezzel ő a legfontosabb, aki egyben is tartja azt. Ha új elnök jön, mint most, akkor az ő saját igényei és preferenciái szerint fogja felépíteni a hivatalát. Az első személy, aki biztosan követi őt a Sándor-palotába, az Altorjai Anita, aki Áder sajtófőnöke és kommunikációs igazgatója lesz. Altorjai volt Áder házelnöki mandátuma óta – 1998 és 2002 között lett – az Országgyűlés sajtófőnöke, amely posztot a mai napig is betölti. Remélhetőleg Altorjai segít majd neki abban, hogy a hazai és a nemzetközi sajtóval való viszonya is kiegyensúlyozott és harmonikus legyen, mert ez lesz elnökségének egyik legfontosabb kritikai pontja. Remélhetőleg hasonló kellemetlen szituációktól meg tudja majd védeni:

A rábaközi Charles Bronson. Miért westernhős? Folklórizálódás, emberközelibb, humorosabb arc

Csapody Miklós MDF-es képviselő nevezte el Áder Jánost „csornai Charles Bronsonnak”, a Fideszbe belépő volt MDF-eseket pedig megélhetési politikusoknak még 2006-ban. Az apropó az államfőválasztás volt, amikor Áder állítólag zseniális taktikai húzással, az átszavazókat lebuktatva, saját frakcióját pedig visszafogva, az ellenzék által javasolt Sólyom Lászlót emelte trónra – összesen három pluszszavazattal. Áder olyannyira elfogadta a ráakasztott nevet, hogy a 2006-os tavaszi kampányzáró Kossuth téri nagygyűlésen „csornai Charles Bronsonként” mutatkozott be a közönségnek.

Áder János, jogászként bizonyára nem lesz olyan gyorskezű, ami a törvények szentesítését illeti, mint elődje Schmitt Pál. Az is igaz, hogy számára már nincs olyan törvénydömping, ami ezt indokolná. Jogászként és aktív törvényalkotó politikusként szúrósabb szemmel fogja megvizsgálni a hozzá benyújtott javaslatokat, de ne legyen senkinek sem kétsége, hogy nem ő lesz a legfőbb ellenzéke a Fidesz-KDNP többség által alkotott kormánynak és törvényhozásnak. Ha már hiánytalanul elolvassa és végigtanulmányozza a hozzá beérkező parlamenti törvényjavaslatokat, akkor már nagyobb ellenállást biztosított, mint elődje. Megítélésem szerint, hivatali ideje alatt bizonyára lesz olyan törvény, amit vagy visszaküld az Országgyűlésnek, vagy az Alkotmánybírósághoz normakontrollra, de ezek inkább csak szimbolikus jelentőségűek lesznek. Ezzel is bizonyítva önállóságát és politikai értelemben független mivoltát. Talán a környezetvédelem, lehet az egyik fontos ügye, amelyet mint elnök képviselni fog. E témakör határozta meg brüsszeli tevékenységét is, ahol a cianid okozta tiszai katasztrófa ellen emelte fel szavát és próbált meg a hasonló katasztrófák megelőzése érdekében, az Európai Parlamentben jogi lépéseket kezdeményezni.

A rábaközi ember, aki tisztességes, egyszerű, de humor nélkül nem tud élni

Tulajdonképpen az én földimnek is tekinthető Áder János, mivel apai nagymamám családja Csornától alig 20 kilométerre fekvő Beled községből származik. Sőt nagymamám legfiatalabbik öccse, Jóska bátyja, még mindig a családi házban él és dolgozik, jócskán 80 év felett is, őrzi a régi családi tűzhely melegét. Maga intézi az ügyeit, a ház körül a kiskertet, mindig van nála friss paradicsom és finom paprika. A szomszéd faluból, Szilről a finom péksütemény sem hiányozhat, melyet rendelésre házhoz hoznak. Szigorú napirend és beosztás szerint él, amiből nem hiányozhat a vasárnapi istentisztelet sem, de a helyi közösségi élet központját jelentő, vendéglátó helyiség sem. A rábaközi emberek tényleg szorgalmasak, szerények, tiszteletre méltóak, de a szegénység nem azt jelenti, hogy humor nélkül élnének, sőt. Egyszerű embereknek tűnhetnek első látásra, de az egyszerűség egyben tisztasággal, felelősséggel és eleganciával is párosul.

„Teher alatt nő a pálma!” – Talán ez a legmegfelelőbb kifejezés Áder János politikai pályafutására, remélhetőleg, most is elég nagy lesz a teher, ami alatt újra nőni fog tudni. Erre jó példa, mikor még a 2009-es EP választási kampányban keresték meg külföldi újságírók, hogy nyilatkozzon jövőbeli tevékenységének főbb prioritásairól. Akkor azért zavarba lehetett hozni, egy ilyen egyszerű kérdéssel is. Ezen videót azért teszem itt közzé, hogy láthassuk, mekkora fejlődésen ment keresztül Áder János az elmúlt három év alatt. Remélhetőleg nemzetközi, diplomáciai közegben tevékenykedve, sikerült egy kicsit a nyelvtudásán is csiszolni, ami azért nem haszontalan köztársasági elnöki mandátuma idején sem. Elődjének e képességeit és jártasságát nem lenne baj, ha valamilyen formában át tudná venni. Köztársasági elnökként legfontosabb feladata, az alaptörvény védelme mellett, a reprezentatív megjelenések, látogatások megtétele továbbá ünnepi beszédek, fogadások tartása, amihez a saját tartalom már nem hiányzik ugyan, de a formán viszont még érdemes lenne egy kicsit finomítani. Lehet, hogy csak a bajusz nem engedi olyan könnyen elmosolyogni? Kár, a jövőben jó lenne többet mosolyogva látni.

Fotók: © MTI, © Bánkuti András, © Tuba Zoltán, © Túry Gergely, © ader.fidesz-eu.hu
Videók: © index.indavideo.hu, © Youtube

Az Európai Bizottság azt javasolta februárban, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró, mai árfolyamon 142 milliárd forint, Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A testület javaslatát az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsa (ECOFIN) is jóváhagyta. Ezzel a precedens nélküli döntéssel Brüsszel elégedetlenségét fejezte ki és nem kíván újabb levelezési pár-beszédbe bonyolódni. Johannes Hahn, regionális politikáért felelős európai biztos kabinettjének egyik vezetőjétől kérdeztem, hogyan állnak most, április végén a kérdéshez, történt e már változás és mit várnak Budapesttől.

Mintha valakinek a bal arcfelét csapkodnám, miközben a jobb arcfelét simogatnám – a kettő nem éppen a legmegfelelőbb politikai mix és egyáltalán nem pc/political correct viselkedés

Sajnos a sikeresnek mondható 2011 első félévi magyar EU elnökség óta  Magyarország, Görögország után a második legnagyobb “problémája” az EU-nak. 1 évvel az EU elnökségünk óta is Magyarország jelentős  mértékben határozza meg az EU-s intézmények napirendjeit, persze negatív értelemben, mivel velünk foglalkoznak folyamatosan Brüsszelben. A jelenleg folyó “küzdelmek” színtereit és okait érdemes röviden négy területre szétosztani:

1. kérdés: Már a 2011-es magyar EU elnökség alatt érzékelhetővé vált politikai aggodalmak, ami a szabad sajtó és az új alkotmány köré csoportosultak.

2. kérdés: Magyarországgal szemben 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás, amely februártól egy következő  fázisába lépett, amely kilátásba helyezte a kohéziós támogatások 2013-as felfüggesztését.

3. kérdés: Azok az ügyek, törvények kérdése, amelyekben az Európai Bizottság hatáskörének köszönhetően konkrét jogi eljárást indított, az úgynevezett kötelességszegési eljárásokat (infringement proceedings): ide tartozik a jegybank függetlenségének kérdése, a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdése.

4. kérdés: Magyarország nehezen fenntartható pénzügyi és gazdasági egyensúlya miatt, újabb hitelszerződés megkötésére kényszerül. Az IMF mellett az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság akikkel meg kellene tudni állapodni. Ez közel 5 hónapja nem sikerült, közrejátszhat a közepesen optimista befektetői klíma és a továbbra is folyó magyar szabadságharc az EU-val szemben.

Vak az a ló? – hogy a falnak fut…Nem, nem vak az csak vak.merő…

Magyarország 2004 óta, nem teljesítette az EU költségvetési előírásait, az ún. maastrichti kritériumokat. A 27 EU tagállama közül jelenleg 23 országgal szemben folyik túlzottdeficit-eljárás (excessive deficit procedure). A különbség az, hogy Magyarország az elmúlt 8 év során eljátszotta a hitelét, s Brüsszelben már elfogyott a türelem. A Bizottság februári döntése egy újabb fejezetet nyitott a Magyarország és az EU közötti eljárásokban. Brüsszel bekeményített, s a bejelentett szankciókat csak egyértelmű és hiteles, bizonyára fájdalmas megszorításokkal is járó gazdaságpolitikával tudja csak a magyar kormány elkerülni.

A kialakult szituáció több ok miatt is pikánsnak tekinthető:

Budapesten Fitch.et hánynak a brüsszeli aggodalmakra és változtatási kérelmekre…

Először is, az Európai Bizottság a februári döntését azon “hatos” jogszabálycsomag alapján tette meg, amelyet a magyar EU elnökség alatt sikerült jelentős erőfeszítésekkel elfogadtatni. Melyek a pénzügyi fegyelem kikényszerítését segítik elő, mint ahogy látjuk eredményesen. Ennek következtében egyik szemünk nevethet, a másik pedig nagyon is sírhat. A korábbi jó és kiemelkedő teljesítményünknek köszönhetően is, most a szégyenpadra ültettek minket. Az EU elnökségi munka sikerességéből át kellett volna ültetni pár módszert és alkalmazást az, azt követő időszakra is. A mellékelt példa alapján ez nem nagyon sikerült. Ha Lehár Ferenc vagy Kálmán Imre ma még élne, bizonyára egy-egy fantasztikus operettet írnának ezekből a történetekből (Lehár F.: “Brüsszel grófja”, Kálmán I.: “A cigányprímás és stratégiája” címmel). Nincs kétségem afelől, hogy legalább ezek a darabok sikeresek lennének, a mai világunk is legalább annyira groteszk, giccses, diplomáciai konfliktusokkal, félreértésekkel és intrikákkal teli, mint amilyen a 19.században volt.

Egyik oldalt h.arcoskodunk az EU-val, közben egy áthidaló hitelért kuncsorgunk a másik oldalt. Mintha, valakinek a kezében függeszkedve lógnánk a szakadék felett, s közben nem segítenénk, hogy minket visszahuzzon, hanem még elkezdenénk csiklandozni is…

Másodszor, ki gondolta volna 1 évvel ezelőtt, mikor is a magyar EU elnökség még javában folyt, hogy ezekben a napokban is Magyarország fogja meghatározni az EU napirendjét. Gondolhattuk volna akkor jóhiszeműen, hogy a magyar EU elnökségi prioritások talán még a következő elnökségekre is kihatnak. Ehellyett, a magyar kormány és az EU párbaj-vívása csak fokozódik és egyre több fronton (médiatörvény, alkotmány, MNB függetlensége, adatvédelem kérdése, bírák nyugdíjazása, túlzottdeficit-eljárás…)  és páston zajlik a csörte. Mindkét oldalon jelentősek a veszteségek, arcvesztések és egyre mélyebbre kerülünk, ahonnan már egyik fél sem áll fel szívesen, inkább az utolsó lehelletéig és a vélt vagy valós igazához ragaszkodva küzd. Lehet iszapbírkózni az EU-val, csak mikor már nyakig süllyedtünk a sárba, hogyan jövünk majd ki belőle tisztán és eleganciával? Annyi sikeres és okos sakkozója van az országnak (Polgár- lányok, még a név is stimmelne), miért nem neveznek ki egy stratégiai sakk-ügyi államtitkárt. Az lenne a feladata, hogy a kormány megírt levélváltásait egy sakktábla mellett 10-20 lépésben lejátssza. Ha a végén sakk-matt jönne ki, akkor megspórolhatnánk néhány hónapot és jópár konliktust is. Bizonyára olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb lenne, mint az EU-val levelezni és a végeláthatatlan eljárás-erdőkben bolyongani. Dehát – biztos tudják mit csinálnak?

A következő lépés az EU politikai nyomásgyakorlásában, a magyar szavazati jogok felfüggesztése lehet.ne, remelhetőleg ez nem fog bekövetkezni.

Harmadszor, a magyar kormány erőfeszítései figyelemre méltóak, de mégis úgy értékelem, hogy nagyobb belátással és empátiával, valamint sokkal európaibb hozzáállással és stílussal kellene nem harcolni az EU-val szemben – hiszen még tagállam vagyunk mi is -, hanem világos és egyértelmű álláspontokkal a vitás kérdéseket tisztázni. Nem kettős nyelvezetet használni Brüsszelben és Budapesten, nem mítoszokra és tényekre osztani a világot, melyek szerint Brüsszel csak a mítoszok alapján dönt, a magyar kormány pedig ismeri a tényeket, de jó neki. Ki lehet oktatni az Európai Uniót több kérdésben is, csak akkor ne csodálkozzon rajta senki, hogy Brüsszelben mindenkinek a magyarokkal van teli a hó-cipője. Lassan ott tartunk, hogy minket tartanak az új Manneken Pis-nek: ugyanis nem lehetetlen teljes szembeszélben állandóan pisilni, csak akkor ne csodálkozzunk rajta, ha “nedves” lesz a gatyánk is. Úgy látszik rövid távon semmit sem tanult a kormány, ezt támasztják alá korábbi reagálásai is. A kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata jogi szempontból vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, “hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót”. A Magyarországnak szánt kohéziós kötelezettségvállalások 2013-tól történő részleges felfüggesztésére tett európai bizottsági javaslat megalapozatlan és méltánytalan – jelentette ki közös közleményében Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő.

A kormány mindent külön-külön próbál kezelni, de Brüsszelben azt mondják, az egyes ügyek összeérnek. Összeurópai értékekről van szó, melyek a mai Európát egyáltalán még egyben tartják.

Negyedszer, miután február közepén a magyar kormány – az előre megszabott határidőn belül – megküldte válaszait az EU-nak a januárban indított három kötelezettségszegési ügyben (a Magyar Nemzeti Bank és az Adatvédelmi Hatóság függetlensége, valamint a bírák szolgálati idejének meghatározása), és két további – szintén az Európai Bizottság által felvetett – kérdést illetően (az igazságszolgáltatási rendszer működése, a média helyzete), azon a hétvégén még nem gondolták volna, hogy Brüsszelből ismét megróvás készülődik. Az európai uniós szabályok értelmében nincsen előre meghatározott határidő arra, hogy az Európai Bizottságnak mikorra kell értékelnie a januárban indított kötelezettségszegési eljárások keretében adott magyar válaszokat – erősítette meg Olivier Bailly, a végrehajtó testület szóvivője. A bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján, egy kérdésre válaszolva a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a testület sürgős jelleggel kívánja elemezni a válaszokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bizottság annyi ideig kíván foglalkozni a beérkezett dokumentumok vizsgálatával, amennyit szükségesnek lát ahhoz, hogy szilárd, jogilag megalapozott értékelést tudjon adni azokról. Ez teszi lehetővé, hogy dönteni tudjanak az eljárások sorsáról. Az uniós szerződések csak a tagállamok számára határoznak meg határidőt az eljárások keretében adandó válaszokra. “Magyarország válaszolt az EB néhány fenntartására, de továbbra is fenntartja számos komoly aggodalmát a lehetséges EU-s jogsértések kapcsán” – jelentette ki Viviane Reding igazságügyi uniós biztos. A biztos hangsúlyozta, a 274 bírót és ügyészt, vagyis a magyar bírói kar tizedét érintő korai nyugdíjazás és az adatvédelmi ombudsman ügyében gyors cselekvést várnak a kormánytól az EB aggályainak tisztázásához.

Az EU és magyar-görög válságtörténet: Kis gond kis empátia, nagy baj nagy segítség.  Puskás – kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci – nem változott semmi sem.

Ötödször, megkérdőjelezhetővé vált az EU következetessége, s egyfajta kettős mércét figyelhetünk meg. Erre okot ad, hogy az Európai Bizottság, több nehéz gazdasági helyzetbe került tagállamával szemben nem ilyen szigorú és gyors. Ezek a tagállamok (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Írország, Görögország) ráadásul az eurózóna tagjai, miközben Magyarország nem. A görög adóssággal kapcsolatos lépések, hathatós brüsszeli erőfeszítéseknek köszönhetően, immáron két pénzügyi csomag (110 milliárd euró és 130 milliárd euró) megszavazása mellett, a fennálló követelés részleges leírása - “haircut“, vagyis a “hajvágás” – mintegy 100 milliárd euróval csökkentette a görögök adósságterheit. Ma már a továbbra is bizonytalan görög helyzet, valamint a májusi előrehozott parlamenti választások miatt, egy újabb, már a harmadik mentőcsomagot vízionálja néhány európai elemző. Arra, hogy szükségessé válhat-e a görög támogatási modell alkalmazása más országok esetében is, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó alelnöke azt mondta: “Görögország egyedi eset.”

Regionális politika: Budapesten pattog a labda, rajtuk múlik lesz-e megegyezés vagy sem – kohézió erősítése pénz nélkül?

Végül, Johannes Hahn regionális politikáért felelős európai biztos kabinettjének egyik vezetőjével beszélgettem Bécsben, a mai magyar helyzetről, s arról ma hogyan látszik a kohéziós források tényleges zárolásának kérdése. Az Európai Bizottság továbbra sem szeretné a kohéziós forrásoktól megfosztani Magyarországot, ám szükségesnek ítélték meg, hogy ezzel a szankcióval jutassák kifejezésre elégedetlenségüket, az eddigi magyar költségvetési kiígazítási kisérletekkel szemben. Történtek lépések, a költségvetési deficit csökkentésére, a legfőbb probléma az, hogy ezek az erőfeszítések, többnyire egyszeri jellegűek és ebből kifolyólag hosszútávon  nem fenntarthatóak (extra szektorális, ún. válságadók, magánnyugdíj alapok államosítása). Brüsszel azt szeretné, ha minél hamarabban Budapest abba az irányba lépne, ami a kiegyensúlyozott, kiszámítható és fenntartható költségvetési politikát valósítja meg. Lehet még pár ad-hoc/”unortodox” jellegű lépéssel ötletelni (internet-, telefon-adó, pénzügyi tranzakciós adó), de ezt nem fogja az Európai Bizottság túl sokra értékelni. Prudencialitás és visszafogott gazdasági várakozások, amik a legfontosabbak lennének. A kabinettvezető szerint, időben nincs megkötve a magyar kormány keze, de üdvözlendő lenne, egy minél hamarabbi válaszlépés Budapest részéről. A jövő évtől hatályba lépő kohéziós pénzek zárolásáig még van idő. Elméletileg a következő lépés az EU politikai nyomásgyakorlásában, a magyar szavazati jogok felfüggesztése lehet.ne, de remelhetőleg ez nem fog bekövetkezni. Ebben az esetben a mostani politikai helyzet hazánk és az unió között, újabb mélypontjára kerülne, ezt pedig jó lenne elkerülni. Ha Budapest meggyőzően cselekszik költségvetésének rendbetétele terén, utána még Brüsszelnek is van szüksége, legalább 1-2 hónapra, míg nemcsak a felülvizsgálatról, az esetleges magyar döntések hatásairól, hanem a tényleges politikai lépésekről is dönteni tudnak. Az Európai Bizottság mellett, még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának (ECOFIN) is jóvá kell majd hagynia a magyar kohéziós források felfüggesztésének visszavonását. Brüsszelben azt várják a túlzottdeficit-eljárásban, hogy Budapest minél gyorsabban reagáljon, de nem szóban, vagy levélben, hanem mindenki által érthető és világos cselekedetekkel. Nem magyarázkodni kell, hanem a célok elérése érdekében dönteni, ami persze nem lesz egyszerű, de remélhetőleg sikerülni fog.

Fotók: © MTI, © ec.europa.eu
Videó: © ec.europa.eustrong

„Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre.” /Széchenyi István/

Neki, csak most jött el a második szakasz…70 évesen. Kinek előbb, kinek utóbb, ebben is szerencsésebbnek mondható, mint egy átlag polgár. Eddig egyenlőbb volt másoknál, most lett csak igazán egyenlő. Elvették a játékszerét, a párbajtőrét… Meztelen a király. Ruha és tőr nélkül lehet vívni, viaskodni, csak nem nagyon érdemes. A magyar nyelv meg.újítója Pali.zált, sportot űzött ebből is. Schm.itt.ott nem önálló munka volt a kisdoktori dolgozat. Ugyanazt tette 1992-ben, mint az elmúlt két évben a törvényekkel, a kisdoktorit is olvasás és változtatás nélkül írta alá. Szüleinek emlékére megírhatta volna tisztességesen is a dolgozatát. Az ő aláírásával így szentesített törvények és új alkotmány, mennyire veszítette vele együtt a hitelét? Schmitt Pál úgy látszik jó volt ilyen kis.doktorival is NOB alelnöknek, később EP alelnöknek, csak köztársasági elnöknek már nem úszta meg.

Talán köztársasági al.elnöknek még jó lett volna, csak ilyen pozíció pechére nincs. Ebből a sajnálatos esetből remélhetőleg tanult egy életre – ez az igazi Lifelong Learning.

Schmitt teljesítette azt a feladatot, amiért Orbán Viktor a Sándor-palotába küldte. A konszolidáció időszakában már nem kell az integráció és törvényhozás motorjának lennie. A legfontosabb kinevezéseket is meghozta már és kérdezés, – többnyire olvasás – nélkül teljesítette a rá kirótt feladatokat. Teherré vált a rendszer számára.

Le Monde – Out Schmitt Pál – Dr. No

(Ctrl-C, Ctrl-V „Dr.”) Schmitt Pál, sokat veszített azzal, hogy lemondásra kényszerült köztársasági elnöki pozíciójáról. 2010-ben négy ember vette át részben az ő által addig betöltött funkciókat. Tőkés László, az EP alelnöki tisztséget, Pelczné Gáll Ildikó az EP mandátumát, Borkai Zsolt, a MOB elnöki funkciót és Kövér László, az Országgyűlés elnöki tisztségét.

Lemondásával bizonyára elmarad a 70. születésnapjára tervezett elnöki party is. (2012. Május 13.) 2012 januárjában ugyan részt vett, meglátogatta az első innsbrucki Ifjusági Olimpiai Játékokat, de a 2012-es Londoni Olimpiát, így már nem teheti. Különösen hasznos volt számára, hogy elnökként is megőrízte NOB tagságát, hiszen ezáltal minden olimpiai játékon, hivatalos NOB tagként vehetett volna továbbra is részt. A megmaradt NOB tagsága azért nem teljesen volt konform, a köztársasági elnöki pozicíóval, mivel elvileg le kellett volna mondjon róla, de neki ez is sikerült.

Én is írtam diplomamunkát, tudom milyen szigorú szabályai vannak. A plágiumról a mai egyetemi hallgatónak a szakdolgozatához mellékelnie kell, a saját munkát igazoló nyilatkozatát. Akinek az nem világos, ha tőle egy eredeti munkát várnak el, akkor nem az addig, a témában megjelent szakirodalmat kell új bőrkötésbe és új nyelvre lefordítva publikálnia. Az ne álmodjon semmilyen kis.doktori címről, még akkor se, ha azt megígérte édesanyjának. Ezt úgy hivják köznyelven, hogy szerkesztés és nem dolgozatírás, de a szerkesztő feltünteti a forrásait és nem plagizál. Erre pedig nem az egyetemnek kellett volna őt figyelmeztetnie, hanem saját magának, mikor minden reggel a tükörbe néz.ett. Lelki.ismeret.

Magam is jelen voltam a Parlamentben a megválasztásakor, később a Sándor-palotában látogatáson nemzetközi ifjusági delegációval is részt vettem. Találkoztam vele Sümegen is tanévnyitó ünnepség során, de keszítettünk vele interjút a nemzetközi könyvfesztiválon, a Soproni Volt fesztiválon is. Legutóbb tavaly ősszel Bécsben, az 1956-os forradalom megemlékezésekor, a külföldi magyar diákság képviseletében vehettem részt egy zárt ebéden. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy az adott szituáció és spontaniatásban szinte verhetetlen volt, talán ezt a sportból hozhatta magával. Személyisége, akárki akármit mond megnyerő és bizalmat keltő. Képes az adott szituációból a lehető legjobbat kihozni, kellemes társasági ember. Ezek a tulajdonságai egy baráti és pozitív elnökké is tehették volna, de a forma mellett sajnos a tartalom hiányzott az ő esetében. Elődei, de különösen Sólyom László és Mádl Ferenc, tudományos és doktori tekintélyéhez nem férhet kétség. Számukra a köztársasági elnöki funkció legfontosabb feladata, a protokolláris fellépések, beszédek és találkozók okoztak nem kis nehézséget. Náluk a tartalom volt meg, csak a forma hiányzott. Ha valaki engem kérdez, nem kell egy elnöknek tudományos kutatói múlttal rendelkeznie, mert nem ez a feladata. Legyen erkölcsileg kikezdhetetlen, legyen tekintélye, széles társadalmi elismertsége, legyen pozitív személyisége, megnyerő, jól reagáljon váratlan szituációkban. Ezekben a soft skills-ekben Schmitt Pál, igen is az eddigi valaha volt legjobb elnök volt. Szerencsétlen, hogy a saját mondanivaló hiánya, a plagizált tartalom és az elvesztett hitelesség miatt, alkalmatlanná vált e poszt betöltésére.

Az osztrák Kurt Waldheim, ENSZ főtitkárként nagy tekintélynek örvendett, de mikor osztrák szövetségi elnöknek választották, kikezdték allitólagos náci múltja miatt. A két eset annyiban hasonló, hogy mindkét személy a nemzetközi diplomáciából hazatérve lett elnök, majd kikezdett és megbukott politikus.

Egy köztársasági elnök személyének sérthetetlensége Moshe Katzav, volt izraeli államfőt is megillette. Egészen addig, amíg nyilvánosságra nem kerültek az elnök botrányai. Politikusi, államfői és közéleti munkássága neki is homályba vész a személyével összefüggésbe hozott botrányok miatt. A többszöri szemérem elleni erőszakkal megvádolt Katsav végül lemondott államfői tisztségéről, s tavaly év vége óta 7 éves börtönbüntetését tölti már.

Schmitt Pál a botrány rossz kezelésébe, jónak hitt taktikázásba és az egyértelmű tagadásba, rész-igazságokba bukott meg. Akár csak Christian Wulff, korábbi szintén lemondásra kényszerült német szövetségi elnök. A példa adott volt, a gyors tanulság is egyértelmű, ha valami van a fejeden, jobban jársz, ha már az elején kiállsz és nyílt, egyenes gerinccel beismered, bocsánatot kérsz. Akkor van esélyed a túlélésre, ha másképp cselekszel, akkor napjaid meg vannak számlálva. Ez történt mindketttőjükkel, először a német, most pedig a magyar elnökkel. Általában a német példát szoktuk itthon is alkalmazni, most sem történt másképp. Az új német elnök, Joachim Gauk első útja, Lengyelországba vezetett, a Szabadság országába. Ez sem lehet véletlen, hogy Budapestet túl kockázatosnak ítélhették stábjában.

Schmitt Pál Világa

Mindent nem lehet megúszni egy életben. 2002-ben “Schmitt Pál – A csapatember”, 2005-ben pedig “Vendégségben – Schmitt Pál” címmel jelent meg könyv Schmittről. A Mozgó Világ 2005-ben, Nagy Józsefnek köszönhetően átrágta mind a két könyvet, tőle idézek három nagyon beszédes momentumot Schmitt Pál életéből: (A teljes Nagy József cikk: Lágy támasz, Schmitt Pál bocskaiban – Mozgó Világ 2005. május, 31. évf. 5. sz.)

1. Idézet – A 61-es duisburgi ifi vívó-vébén Schmitt egy társával úgy dönt, disszidál, mondván, hogy nem vették fel az orvosira. Ellógnak a csapattól. A mainzi pályaudvaron rendőrök igazoltatják a két magyar tinit, beviszik, majd elengedik őket. A fiúknak “eszükbe jut az édesanyjuk, a családjuk, hirtelen rájuk tör, hogy bajuk is eshet”. És a válogatott után sietnek. Megússzák fél éves eltiltással. A csapatvezető Bay Béla hónapokkal később együtt vadászik Kádárral és Aczéllal. “És az adomák közben megemlíti – írja 2005-ben -, hogy képzeljék el, két »gyereke« disszidált, mert nem vették fel őket az egyetemre… »Kádár elvtárs – fordul Bay a párttitkárhoz -, nem lehetne ezzel a két gyerekkel valamit kezdeni?« Aczél György is hallja a beszédet, hümmög, aztán rágyújtanak két bagóra.” Schmitt Páltól pár nap múlva az Aczél-titkárságon kérdik: “Schmitt elvtárs, melyik egyetemre akar menni?” Még egy bukott disszidálásból is jól jön ki. “Apuka azt akarta, hogy orvos legyek, de hat év hosszú idő – villan át rajta. Anyuka egyedül nevel három gyereket. Egy négyéves egyetemi időszak a család számára kevésbé megterhelő” – így emlékszik vissza. A közgázra kerül, nemzetközi szakra kéri magát, de “csak” a belker jut neki. – 1. Idézet vége

Kérését, mint látjuk már akkor is teljesítették. Abban az időkben egy hasonló sikertelen disszidálási kisérletet, nem egyetemi felvétellel jutalmaztak, ellenkezőleg, súlyos következményekkel súlytottak, de neki ez is sikerült. Nem a külgazdasági szakra, hanem csak a belkereskedelmre vették fel, de beérte ezzel is. Későbbi idegenforgalmi, szállodaipari karrierjét is ennek köszönheti, részben. Mindig jókor volt jó helyen. Jó kapcsolatot ápolt azokkal, akik neki fontosak lehetnek. Rendszerváltás előtt is 1983 és 1986 között a Magyar Népköztársaság sportot irányító központi hatóságának, az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) az elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban. Nagy valoszínúséggel, ő az, aki rendszerváltás nélkül is nép.köztársasági elnök lehetett volna. Jolly Joker volt és maradt is, mindez idáig. Jó vitorla volt ő minden rendszerben, mindig arra fordult, amerre a szél fújt.

Nagy József 2005-ös cikkéből még egy idézet, ami nagyon beszédesen írja le, hogy hogyan is szolgálta a mindenkori hatalmat és annak irányítóit. Nagyívű karrierjének is ez lehetett az egyik titka:

2. Idézet – A BS-be, (Budapest Sportcsarnok), olvassuk a 2005-ös Schmitt könyvben, egyszer Kádár is ellátogat, Schmitt vezeti körbe. A pártvezér a liftben épp egy dohányozni tilos tábla mellett gyújt rá. “A magas ember kinyúlik, megemeli a jobb vállát, mint egy kígyó, tekeredik összevissza, hihetnők, hogy viszketés kínozza, pedig csak a tiltó táblát takarja el a pártfőtitkár szeme elől… Nincs az az írott törvény, amely erősebb lenne abban az időben egy pártfőtitkár természetesnek tartott szokásánál.” Héroszi tett, valóban. Schmitt megvédte Kádárt Kádártól. A kígyó jobb vállát pedig ne bolygassuk. – 2. Idézet vége

Citius, Altius, Fortius – gyorsabban, magasabbra, erősebben. Hosszú távon eredményesebb lett volna számára: lassabban, alacsonyabbra, gyengébben.

Az utolsó idézet amelyből Schmitt Pál felelősséghez való személyes v.iszonya tárul elénk, az olimpiai játékokhoz kapcsolódik. Az 1984-es olimpiai játékokról a távolmaradást megszavazó akkori MOB döntés jelentős következményekkel járt az ország és a sportolók számára is, de őt, mint főtitkárt egyáltalán nem érintette:

3. Idézet – A Los Angeles-i olimpia bojkottja, pechjére, már az ő MOB-időszakára esik. Megint kétféle az emlék. “Egy áprilisi napon valamilyen okból későig bennmaradtam az OTSH épületében, így a vezetők közül csak engem értek el telefonon, hogy menjek azonnal a Fehér Házba. Ez volt a rendkívül ritka alkalmak egyike, amikor a pártközpontban jártam… Ott Czinege, Varga és Kovács »elvtársak« vártak engem.” (2002-es könyv) “1984 áprilisának egyik estéjén hívatták be az MSZMP Központi Bizottságának székházába, mivel a sporthivatalban csak őt érték utol. Korom Mihály, a KB titkára – ő felügyelte akkor a sportot – azzal kezdte…” (2005-ös verzió) Bárki is fogadja Schmittet, arra kéri, hogy a MOB halassza el az olimpikonok eskütételét. “Sch. P. úgy jött ki az MSZMP székházából, mint akit fejbe vertek. Eszébe jutott egy orosz film, amelyben a főhős így summázza a véleményét: »A politika mocskos dolog. Olvasson inkább Dosztojevszkijt.«” Kár, hogy később elfelejtette.

A MOB néhány hét múlva egyetlen tartózkodással szavazza meg: a magyarok “szolidaritást vállalnak a szovjet sportolókkal”. Hogy, hogy nem, Schmitt a határozathozatal időpontjában, 1984 májusában, Szófiában “kétoldalú egyeztetést folytatott a bolgár sport vezetőivel”. Míg idehaza az évtized legfontosabb sportdöntésén ügyködik a MOB. … Úgyhogy végül is örülnöm kellett, hogy azon az ülésen nem voltam jelen, mert én mint NOB-tag lelkiismeretem és esküm szerint nem szavazhattam volna arra, hogy távol maradjunk a küzdelmektől. Mondhatják persze, hogy könnyű ezt most állítani, de még egy tartózkodással is kifejezhettem volna: nem értek egyet a döntéssel.” Ki.

Egyébként Jacsó István, a kézilabda-szövetség elnökségi tagja volt a tartózkodó, retorzió nélkül megúszta. Miként valószínűleg megúszta volna Schmitt is. Ha ott mer lenni. (És ha ott van, akár lehazaárulózhatta volna a MOB-ot, Kádárt meg Brezsnyevet. Mert hát mégiscsak egy olimpiát raboltak el az országtól. Ha már a “mindennapjainkat a polgári értékek határozták meg”.) Amúgy a szocialista táborból Románia, Jugoszlávia és Kína részt vesz a Los Angeles-i olimpián. És persze Schmitt is, mint NOB-tag. Mázli, hogy akkor nincs dolga Szófiában. – 3. Idézet vége

Schmitt számára még csak egy jelentős kérdés maradt, hogy NOB tag meddig maradhat? Elvileg nem is maradhatott volna, akárhogyis 1983 óta már benn ül a testületben. Ott is megúszott minden nagyobb botrányt, pedig a NOB tagok szavazataiért folyó olimpiai küzdelemben, bizonyára őt sem hagyták ki a kandidáló városok illetékesei. De tételezzük fel, hogy ő rá ez nem vonatkozott. A kérdés hogy a NOB-nak még elég szalonképes maradt-e? Milyen furcsa, hogy épp most a dél-koreai NOB tagról, Moon Dae-Sungról derült ki, szintén plagizált. Ennyit a NOB-os morálról.

Az EP-be biztos nem tér már vissza, s nagykövetként talán még kaphat esélyt, valahol messze, de igazából az sem lenne méltó hozzá. Volt ő madridi nagykövet, még a szocialista kormány alatt is, majd berni követ lett az első Orbán kormány alatt. Erre csak azt lehet mondani, hogy, sok.oldalú tálentum. Olyan messzi országokban pedig már nincsenek magyar nagykövetségek, ahová feltünés nélkül elmehetne.

Midlife crisis – of Orbán kabinett

A már általa szentesített új köztársasági elnöki törvény alapján jár neki, pénz, paripa, fegyver. Biztosított lesz számára, hogy továbbra is tanulhat tárogatózni, magyarul és az igazi fair play szabályairól, ha úgy érzi szükségét.

Kövér Lúd Dr.ISZ.NOt győzött. Dr. Kövér László, tőle örökölte a házelnöki pozíciót, annak ellenére, hogy ő volt az egyik legnagyobb belső Fidesz kritikusa kinevezésének idején. Most, ha tetszik jóvátételként a köztársasagi elnöki tisztséget is visszavette tőle. Így utólag még őt igazolhatják a történések, hiszen ő már 2010-ben megmondta.

Amikor Schmitt Pál lemondott a Parlamentben, láthatóan elégedetten, megpödörte bajuszát, és azt az érzetet keltette, mintha tervei szerint alakulnának az események. Az elnök lemondása után azt mondta – immáron már ideiglenes köztársasági elnökként is – hogy méltánytalannak tartja azt, hogy a tőle balra ülők egyáltalán benn ülhetnek a Parlamentben. Csupán azt a demokratikus elvet kérdőjelezte meg, hogy egy országgyűlésben a mindenkori ellenzéknek is helye van. Független a jelenlegi ellenzék összetételétől és politikai kvalitásától, ez elég szerencsétlen első megnyilatkozás volt.

Ki lehet az utód? Lehet, hogy huszár-bajusszal kell rendelkezzen és erős Fidesz kötődéssel? Akkor nem sok ember marad, aki számításba jöhet: Kövér László és Áder János.

Mindenesetre, a ”piszkos munkát” Schmitt már elvégezte. Amit kellett, megfontolás és gondolkodási idő nélkül aláírt, ha kellett akár azonnal a parlamenti szavazást követően, még az Országgyűlésben. Most, az arcát, hitelét vesztett elnök után tabula rasa jöhet.

A Sándor-palota előtti, óránként megrendezett új, katonai díszőrségváltáshoz, új elnök is érkezni fog. A számos negatív hatáson kívül még hasznos is lehet Orbán Viktornak a jelenlegi váltás. Ezáltal tényleg lezárulhat a nagy átalakítások időszaka, vezéráldozattal új korszakot kezdhet az ország: „a konszolidáció időszakát”. Egy erős motorral, nem is lehet a korábbi két évet konszolidálni. A jelenlegi helyzetnek köszönhetően, az új elnök, akit szintén a Fidesz-KDNP frakció fog megválasztani, 2015 helyett, majd csak 2017-ben fog leköszönni, ha semmi váratlan botrány nem történik vele. Egy kis kalkuláció alapján, az újabb 2014-es Fidesz győzelmet követően, Orbán Viktor a harmadik ciklusa végén, teljesen nyugodtan lehet majd köztársasági elnök. S így teljesedhet majd be az ő politikai pályafutása. Ami azt is jelenti, hogy 2017-ig nem nagyon lesz a Fideszben nagyobb átalakulás és személyi megújulás.

Still President? Hasadó anyagról, a hasadó székben…

Számomra, már az is gyanús volt, hogy a KEH (Köztársasági Elnöki Hivatal) honlapján, a következő hónapok hivatalos programjait egyik napról a másikra törölték. Ez nem szokott jót jelenteni, vihar előtti csend volt. Az utolsó fénykép, amely Schmitt Pálról megjelent, hogy Barack Obamával futott össze Szöulban, egy atomenergiai biztonsági konferencián. Talán ez a párbeszéd zajlhatott le kettejük között:

Schmitt: -Hy? Are you the next President?

Obama: -Yes, I am. And you Pál, are you still President?

Schmitt: -I hope so…

Elbocsátó, szép üzenet…

Schmitt mindent elért, amit elérhetett. További tevékenységéhez sok sikert, a PhD minősítéshez pedig kitartást, mert azt nem lehet 1 hónap alatt megszerezni. S normál halandóként, szigorú kritériumoknak és feltételeknek kell megfelelni. Az biztos, bárhol is készül e fokozat megszerzésére, most már a körme alá fognak nézni. Még egy hasonló produkcióban nem fog tudni részt venni. Lehet még Schmitt.ológus, alapíthat egy új tudományt, amiben akár még világhírű is lehet.ne. Én egy magyar anyanyelvi kurzusra is jelentkeznék, az ő helyében, mert a készülő PhD dolgozat nem fogja eltűrni az alapvető, általános iskolai helyesírási hibákat, ha azt valóban ő fogja megírni. Ha Schmitt Pál élete és pályafutása egy mondattal summázható lenne, akkor így szólna: A formájával nem volt probléma, a tartalom hiányzott most is, a saját tartalom.

Fotók: © MTI, © KEH

Videó: Dokikopi Pali – Youtube

Éppen, hogy több éves jogi és politikai csatározás után megnyugtató pontra kerültek a karintiai kétnyelvű helységtáblák ügye, itt a legújabb konfliktus. A mostani gasztronómiai csatározás, ami kialakulóban van Ausztria és Szlovénia között, sem lesz egyszerű menet. Gondolhatnánk azt is, hogy a jelenlegi szlovén gasztro-politikai lépés, éppen válaszcsapást jelent az osztrák kolbászt szerető lelkeknek.

Ausztria elvesztheti a sajttal töltött kolbásznak, vagyis ahogy itt hivják a Käsekrainernek a megnevezését. Szlovénia azt szeretné elérni, hogy az EU Bizottság földrajzilag védett eredetmegnevezésnek ismerje el. Hasonló eredetvédelemmel rendelkezik a tokaji megnevezés is, de mint tudjuk Brüsszelben, a hivatalnokok meggyőzhetők arról, hogy a szomszéd országnak is joga van a megnevezést engedéllyel használni. Ennek köszönhetően megismerhette a világ a hivatalos szlovák tokajit is. Abba nem mennék bele, hogy ez mekkora és milyen jelentős károkat okozott az egész tokaji kultusznak és legfőképpen Magyarországnak. Ez a példa is mutatja, hogy a hivatalos brüsszeli eljárás, nem mindig a legoptimálisabb eredménnyel járhat. Ezt tudják Ausztriában is, ezért az osztrák Szabadalmi Hivatal (Patentamt) rögtön jelezte, hogy nem hagyják olyan könnyen elvenni a mindenki által szeretett és evett kolbászukat. Amennyiben az EU Bizottság helyben hagyja és elfogadja a most támasztott szlovén igényt, akkor könnyen elöfordulhat, hogy az eddig használt megnevezést (Käsekrainer) el kellene felejteni a jövőben, legalábbis Ausztriában.

A kolbászért most síkra száll, szinte egész Ausztria: az osztrák Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer), a Mezőgazdasági Minisztérium (Landwirtschaftsministerium) továbbá az Állatorvosi Egyetem (Veterinärmedizinische Universität) szakertői a Szabadalmi Hivatal munkatársainak támogatásával, megpróbálják az osztrák érveket is felsorakoztatni a vitatott kérdésben.

„A Krainer megnevezés eltörlése az osztrák húsipari készítmények esetében, a hazai termelők számára, hatalmas veszteséget okozna, valamint nagy átállási költségeket jelentene az esetleges új megnevezés bevezetése is.” – nyilatkozta Friedrich Rödler, a Szabadalmi Hivatal elnöke.

A Krajnai kolbász (Krainer Wurst) valójában a szlovén Krajna vidékéről származik. A kolbász hagyományosan 68 százalék disznó- és 12 százalék marha-húst, valamint 20 százalék szalonnát tartalmaz. A megengedett adalékanyagok csupán víz, só, fokhagyma és bors. A sajtos krajnai kolbászt csupán 1980-ban kreálták meg Ausztriában. Így lett a tradicionális szlovén kolbászból, finom sajtkockákkal töltött osztrák különlegesség, amely manapság már az egyik legjobban kedvelt kolbászféleség a bécsi kolbászos standoknál. (Wiener Würstelstand)

Bécsben mindennek megvan a maga sajátos, helyi neve, erre nem kivétel a sajtos krajnai kolbász sem. Így, ha valaki e finomságot szeretné megízlelni, elegendő ha azt mondja a kolbászos standnál: Kérek egy “Eitrige” kolbászt (a belül megolvadó sajt miatt, „gennyes”-nek is hívják) egy darab “Bugl” mellé (ami nem más, mint a kenyér sarka) amihez a legjobban egy “Sechzehnerblech” (egy hideg doboz Ottakringer sör) dukál. Ez manapság már egy klasszikus standos menűvé vált. Persze már Bécsben sem minden az ami régen volt, ezért könnyen lehet, ha valaki e három szavat használja, a többnyire török standos, ahelyett hogy kiszolgálná, nagy szemekkel azt fogja kérdezni: „Tschuldi, was möchten sie wirklich?”

“EU nimmt uns die Käsekrainer weg”, jelent meg a legolvasottabb napilap “Die Kronen-Zeitung”, a konkurens “Österreich” napilap szerint is, már “Krieg” eszkalálódik a kolbász körül.

Nikolaus Berlakovich, az osztrák mezőgazdasági miniszter is egyértelműen nyilatkozott: “Biztosan nem hagyjuk, hogy a sajtos krajnai kolbászt megtiltsák számunkra“. Josef Bitzinger szerint, aki egy ismert bécsi kolbász standos: “A Käsekrainer-rel Ausztria egy jelentős kulturális értékét veszítené el”, emlékeztetett még arra, hogy a frankfurti virslit Németországban bécsi virslinek nevezik, és ezzel eddig senkinek sem volt még problémája.

Annyira nem eszik forrón, még a Käsekrainer kolbászt sem, hiszen Ausztriának egészen ez év augusztusáig van ideje arra, hogy összeszedje meggyőző érveit és a már benyújtott szlovén kérvényt megtámadja Brüsszelben. Azért megnyugtató a helyzet, abból a szempontból, hogy e két országnak, jelenleg ez a legnagyobb és legkomolyabb vitája az EU intézményein belül. Bárcsak ezt elmondhatnánk Magyarország esetében is. Azt hiszem mindenki szívesebben folyna bele, inkább egy hasonló kolbász-háborúba, mint a jelenleg folyó EU-Magyarország szerződés- és kötelesség-szegési offenzívájába.

Jörg Haider korábbi pártjának, a BZÖ-nek a stájerországi vezetője, Gerald Grosz a legszívesebben a kis szomszédot, máris az EU-ból is kiléptetné: “A krajnai kolbász körüli vita, egyáltalán Szlovénia EU alkalmasságát vonja kétségbe.” Azért annyit még érdemes megjegyezni, hogy Grosz úr tagja az Osztrák Parlament Ausztria-Szlovénia Baráti Körének. Azt már régóta tudjuk: “Akinek ilyen barátai vannak, annak nincs szüksége ellenségekre.”

Hogy kinek van igaza, azt majd meglátjuk, szerintem mindkét félnek vannak bizonyos figyelembe vehető érvei, de nem mondanám azt ki teljes meggyőződéssel, hogy egyik vagy másik országé lehet csupán a megnevezés. Itt a helyzet kicsit bonyolult, mivel a kérdéses Krainer, ugyan a szlovén Krajna vidékéről származik, de a mostani közkedvelt sajtkockákkal töltött verzióját – Käsekrainer – bizonyíthatóan Ausztriában kreálták meg. Inkább én azt javaslom mindenkinek, aki Bécsbe jön, bármilyen okkal is tegye, nyugodtan és bátran kérjen egy még melegen gőzőlő, grillezett Käsekrainert, amit ha megkóstol, megérti miért is folyik a nagy érzelmekkel töltött kolbász-harc. A harcban szenvedni szoktak, ezt a kolbászt nyugodtan élvezni lehet. Bármi is lesz a vége a brüsszeli eljárásnak, ez a kolbász mindig is elérhető lesz Ausztriában, akárcsak: a Sacher torta, vagy a Mozartkugel…:-) Palatschinken, Leberkässemmel, Apfelstrudel, Manner Schnitten, Wiener Melange, Red Bull, Gulasch, Debreziner, Szegediner Krautfleisch…:-)

Egy kivétel van, méghozzá az Esterházy torta. Ugyan ez is kóstolható szinte minden bécsi kávéházban, de nem ajánlom senkinek. Ezt nem tudták még itt megtanulni, hogyan is készítik az igazi magyar Eszterházy tortát. Külalakra már rendben van, de ízre, aki itt próbál először ilyet, sajnálom, mert nem tudhatja meg, milyen is az igazi Eszterházy…Ennek a tortának a brüsszeli védelmében talán Magyarország léphetne, de csakis az édességet kedvelő műértők védelmében. Ez már egy másik történet…:-)

Fotók: © APA-FOTO, Hans Klaus Techt/Herbert Neubauer

Ha az ember nem szeret trópusi hőségben, heringként szorongva bejárni  a legszebb helyeket a török riviérán, akkor a legalkalmasabb a február végétől március végéig tartó időszak. Ugyanis a 15-22  ̊C-ban garantált egy tökéletes kikapcsolódás, annak aki már unja a telet.

Utazásom Antalya régióban egy Kemer nevű kis hotelparadicsomban kezdődött, amely nem áll másból mint egy rendkívül hosszú sétálóutcából és körülötte lévő hotelerdőből. Itt a a narancs- és citromfák olyan gyakoriak, mint nálunk az akácfa.

Természetesen vannak hagyományos török városok is a régióban, mint Kumluca vagy Finike, ahova még nem tört be a turizmus. De például Myra, ahol a titokzatos lykiai sziklasírokra volt szerencsém feltekinteni , megkerülhetetlen bazársor húzódik, ahol olyan hatékonysággal keverik az árusok az oroszt a franciával és az angolt a némettel, mintha természetes, élő nyelvet alkotnának. Valamint Szent Miklós templomában kalandoztam, ahol egy olyan felfedezést tettem, ami lerombolta az álmaimat: a Mikulás nem az Északi Sarkról, hanem Törökországból származik.

Egy kicsit kiszabadulva a tenger bűvöletéből a hegyekbe vezetett az utam, mégpedig a világ egyik csodájához, Pamukkale mészkőmedencéihez. A „gyapotvár” köré, ami az UNESCO világörökség része, épült Hierapolis városa. Maga a helyszín bejárása 2 napot vett igénybe, bár így is hiányérzettel kellett ott hagynom ezt a csodát. A Szent Város ugyanis nyomot hagy az emberben, ami köszönhető talán a 35  ̊C szén-dioxidban gazdag forrásvíznek, aminek gyógyító hatásából táplálkoznak a köré épült szállodák is.

Visszatérve a tenger lágy morajához, Antalya városát vettem célba. A Lara vízesés természetfilmbe illő szépségének megtekintése után, belevetettem magam az óváros sikátoros bazárjaiba, ahol nem létezik az idő. Az ember azon kapja magát, hogy árusról árusra jár, elbeszélget az élet dolgairól és tele kézzel, tele hassal fejezi be a napot megpihenve egy utca dervis mellett.

Az utolsó napomat Aspendosban töltöttem, meglátogatva az egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori színházat a világon, tisztelegtem Allahnak a város mecsetében, végül egy szellős hajókirándulással koronáztam meg a nyaralásomat ki a tengerre.

Más, mint a nyugati országokban megszokott riviérai nyaralás… Itt mindenki ismer legalább két magyarországi magyart, a lányokat kinézik és utánuk kiáltanak, hogy “Masha’Allah”! Itt biztos nem térsz haza egy szőnyeg, egy ékszer, egy bőrdíszmű és török teáskészlet nélkül. És ne lepődjön meg egy magyar férfi sem, ha őt Attilának, esetleg Zoltánnak fogják hívni.

/strong

Zsúfolásig telt előadóterem, kíváncsi tekintetek… ez jellemezte azt az előadást, amelyre a Lágymányosi Campuson került sor.  Az itt  összegyűlt fiatalokban egy közös biztos hogy volt: az Európai Uniós karrier iránti érdeklődés.  A résztvevők megtudhatták, hogy miként lehetséges az uniós intézményekben a munkavállalás és hogyan lehet bejutni az Európai Parlamentbe, vagy éppen az Európai Bizottságba.

Fülep Ágnes az EPSO magyarországi gyakornokaként, karrier nagyköveteként tartott előadást (Ágnes az Elnökség Tudósítói csapatának is tagja), amelynek kapcsán beszélt az EPSO (Európai Személyzeti Felvételi Hivatal) felvételi eljárásáról. Több információ is kiderült arról, hogy milyen feltételei vannak a jelentkezésnek, milyen szakaszokból áll a felvételi eljárás és az, hogy milyen megmérettetésekkel kell szembe nézni az egyes szakaszok teljesítésénél. Az előadás után következett Kiss Virág összefoglalója, aki személyes tapasztalatait mondta el a hallgatóságnak, hiszen 2011-ben részt vett az EPSO felvételin.

Az előadás és az azt követő fórum azok számára volt a leghasznosabb, akiket az alábbi területek érintenek, érdekelnek: European Public Administration, kommunikáció, könyvelés, külkapcsolatok és jog.  Jelenleg az alábbi témákban van felvételi eljárás, ennek határideje:  2012. április 17.

Aki lemaradt az előadásról, vagy éppen további kérdései lennének az alábbi címen érdeklődhet: eucareers.elte (@) gmail.com, illetve érdemes a honlapra is ellátogatni: http://europa.eu/epso/index_en.htm

Az előadás fóliái az Elnökség Tudósítói jóvoltából online is elérhetőek.

A dán EU-elnökség is kiemelten foglalkozik a témával legfrisebb angol nyelvű bejegyzésükben, Open opportunities for an EU career.

További cikk: Álom a karrier az Európai Unióban?

1. Fiatalok választásokon való részvétele

2. Választói korhatár

3. Motiváció növelése

4. Új EU program az ifjúságpolitikáról

5. A részvétel támogatása

6. Média hatása a részvételre

7. Innováció és részvétel